„Néhány évvel ezelőtt, egy fogadáson találkoztam a japán császárnéval, aki
azt mondta, gyerekkorának kedvenc olvasmánya A Pál utcai fiúk volt, és biztos
benne, hogy a magyarok mind olyanok, mint ők” – írja Békés Pál író az üzenő
falon, A Pál utcai fiúk című regény nemrég megnyílt emlékkiállításán. Úgy tűnik,
nem a Nobel-díjas nagyságok, nem a művészóriások a legismertebb magyarok a
világban, hanem Boka és Nemecsek. Kerek száz éve, hogy a Pál utcai fiúk
története napvilágot látott, hogy szinte azon nyomban nemzeti mítoszunk részévé
váljon.
Molnár Ferenc regényéről 1907-ben még a kortársak is elismerték, hogy remekmű
született, és ez már akkor is nagy szó volt.
A példátlan sikert Kómár Éva, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója szerint jól
mutatja, hogy idővel ál-Nemecsekek egész sora bukkant fel a semmiből. A
leghíresebb közülük az idős Jezsek-Józsika Ferenc papucskészítő volt, aki még
gittegyleti pecséttel is rendelkezett, és az Úttörő Áruházban dedikálta a
regényt a sorban álló úttörőknek – három forintért darabját. Vélt érdemeire való
tekintettel még egy főbérleti lakást is kiutaltatott magának, mígnem Hollós
Korvin Lajos író egy ÉS-beli gloszszában le nem leplezte a turpisságot. A
kisöreg ellentámadásba lendült, beperelte az írót, és az 1963-as tárgyalásra
belépőjegyet kellett osztani a nagy érdeklődésre való tekintettel. A pert ugyan
Jezsek-Józsika elvesztette, ám a pestiek mégsem rá, hanem Hollós Korvinra
haragudtak, aki rútul megfosztotta őket egy élő legendától.
Maga Molnár, bár nagyon szerette első – és színpadi szerző lévén mondhatni
egyetlen – regényét, a kiadói jogot még az elején eladta a Franklin Kiadónak
ezer koronáért, és attól kezdve a mű gyakorlatilag önálló életet élt. Molnár
huszonhat évesen, állítólag pár hét alatt, a New York Kávéház karzatán írta meg
a gyermekkorát felidéző könyvét, afféle ujjgyakorlatként, volt tanára, Rupp
Kornél kérésére. A kötet szinte azonnal óriási nemzetközi siker lett, harmincöt
nyelvre fordították le, és számos adaptációja is készült. A csapnivaló angol
fordítás miatt Fábri Zoltán 1962-ben készítette el az angol nyelvű
filmváltozatot, amely azóta is a mű legjobb filmadaptációjának számít.
Angolszász területen a kedvezőtlen fogadtatás oka Kómár Éva szerint talán az
lehetett, hogy a regény befejezése – Nemecsek halála és a grund elvesztése – túl
tragikus fordulat a hollywoodi történetekhez szokott közönség számára. Holott
épp az önfeláldozás az, ami halhatatlanná tette Nemecseket és a Pál utcai fiúkat
az egész világon.
2007. 11. 02. (XI/44)
