„Tűrhetetlen, hogy miközben évente több mint 1200 ember hal meg és 30 ezren
sérülnek meg Magyarországon közlekedési balesetben, csaknem 100 ezer gyorshajtás
miatti feljelentésnek a jelenlegi szabályozási keretek között nem lehet érvényt
szerezni” – fakadt ki Gyurcsány Ferenc még tavaly, a parlament őszi
ülésszakának nyitányán (és persze a Zuschlag-botrány csúcspontján), majd
bejelentette, hogy Új rend és szabadság elnevezésű programjában kiemelt helyen
szerepel a közlekedésbiztonság javítása.
Elhatározásának megvalósításához az unió úgynevezett fehér könyve biztosítja a
hátszelet, abban ugyanis „melegen ajánlják”, hogy 2010-ig minimum 50 százalékkal
jobb statisztikákat produkáljunk. A kormányfő mindezt elsősorban a szabályok
szigorításával és a díjtételek drasztikus emelésével látja megvalósíthatónak.
Senki sem állíthatja hát, hogy nem szóltak előre. Már tavaly év végén közkinccsé
tették azt a kormányrendeletként elérhető tarifatáblázatot, melynek díjtételei
bizony nem a béremelésekkel egyenes arányban növekedtek. A jogszabályból
megtudhatjuk, hogy a megengedett maximális sebesség hány százalékos túllépésekor
mennyivel emelkedik a bírság összege. Egy falun vagy városon történő áthajtás
esetén 70 km/h-nál 30 ezer, de mondjuk 100 km/h feletti sebesség esetén már 130
ezer forint is lehet a száguldás ára. „Csak haladóknak”: 50-es figyelmeztető
táblánál 126 km/h után 300 ezret kell fizetni.
A gyorshajtás mellett minősített szankciót rejt a tiltó jelzéssel égő vasúti
átjáró és közlekedési jelzőlámpa figyelmen kívül hagyása (300 ezer, illetve 100
ezer forint). A megállási, várakozási és behajtási tilalmak, valamint a kötelező
haladási irányra vonatkozó szabályok megsértése (30-30 ezer, illetve 50-50 ezer
forint) míg az autópálya leálló sávján való haladás vagy megállás (150 ezer,
illetve 100 ezer forint), továbbá a természetvédelmi terület megkárosítása
(100-300 ezer forint), amire elsősorban az offroad és a quad szerelmeseinek kell
figyelniük.
A programért felelős államtitkár szerint azért nem kell izgulni a horribilis
összegű bírságok láttán, mert az ilyen kihágásokat elkövetők úgysem a Suzuki
Swifttel járó kisemberek közül kerülnek ki.
„Akinek olyan autója van, hogy az autópályán 280 km/h-val tud menni, az az ilyen
tételű bírságot is ki tudja fizetni” – állítja Kondorosi Ferenc, aki azt is
bevallotta, hogy elsősorban azokat célozták meg, akik tudatos visszaesőként,
életvitelszerűen sértik meg a közúti közlekedés alapvető szabályait. És mivel
tapasztalatai szerint az autóstársadalom többségének elsősorban a bírságok
összegének folyamatos emelésével van problémája, azt is feltárta, hogy
programjuk célja nem a „büntetés, elrettentés, korlátozás, nem a társadalom
fenyegetettség érzésének erősítése”, hanem „a jogkövető, tisztességes közlekedési
kultúra kialakítása és megszilárdítása”.
Éppen emiatt volt a büntető pontrendszer szigorítása során elsődleges szempont
azon magatartások szankcionálása, amelyek nemcsak a jogot, hanem az erkölcs
alapvető szabályait is megsértik, mint például a cserbenhagyás vagy a
segítségnyújtás elmulasztása. A közlekedési bűncselekményért mostantól 9 pont, a
szabálysértésekért pedig 1–5 pont büntetés jár. Érdemes megjegyezni, hogy május
1-jétől a közlekedési szabálysértések elkövetői már közigazgatási bírságot
fizetnek, ha azonban szabálysértési eljárás is indul az ügyben, akkor még
büntetőpontot is kaphatnak, vagy adott esetben megfoszthatják őket
jogosítványuktól.
„Kétséges számunkra, hogy a kitűzött cél eléréséhez megfelelőek és arányosak-e
az alkalmazott módszerek. A szankciók radikálisan szigorodnak, ugyanakkor az
objektív felelősség bevezetésével távolodnak a vétkességi elvtől, azaz attól,
hogy az elkövetőt kell megbüntetni” – nyilatkozta lapunknak Gyulainé dr. Tóth
Zsuzsa ügyvéd, közlekedési szakjogász. A Magyar Autóklub Jogi Irodájának
vezetője úgy érzi, a kormány elsődleges célja inkább a pénzbeszedés, és a
közlekedésbiztonság javítása csak eszköz ehhez. A közigazgatási bírság
bevezetésével ugyanis a pénz mindenképpen befolyik, azért a szakjogász szerint
félő, hogy a rendőrség nem lesz motivált arra, hogy kiderítse: ki a tényleges
elkövető, a növekvő bírságra tekintettel pedig megnő a korrupció veszélye.
És akinek még ez sem elég, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) éppen
most tervezi kiterjeszteni a közigazgatási bírságot annak érdekében, hogy a
mozgássérültek parkolóhelyeit jogosulatlanul igénybe vevő gépkocsikat el
lehessen szállítani.
A kormány határozott szándéka a parkolási szabályozás anomáliáinak
megszüntetése, és a parkolási igazolványokkal való tömeges visszaélések
megakadályozása – állítják az illetékesek –, mivel tapasztalataik szerint sokan
hozzátartozóik révén, ám jogosulatlanul veszik igénybe a parkolási kártyákat.
Így fordulhat elő, hogy a főváros egyes részein minden ötödik autó
fogyatékossággal élőnek járó kártyával parkol.
A száguldás ára
2008. 02. 01. (XII/5)
