hetilap

Itt még soha nem történt ilyen – mondták megdöbbenéssel a Nahal Oz nevű kibuc
lakói. Településük mindössze 700 méterre van a Hamasz uralta Gázai övezettől. Az
ottani üzemanyag-terminált és az ott lévő munkásokat támadta meg négy vagy öt
gázai palesztin. Valószínűleg az Izraelt és Gázát elválasztó biztonsági kerítést
vágták át. Nem volt ugyanis nyoma annak, hogy alagutat fúrtak volna.

A rajtaütésben két izraeli civil vesztette életét, akik azon dolgoztak, hogy a
Gázai övezetben lakók tudjanak mit tölteni gépkocsijuk tankjába. Az izraeli
hadsereg szerint a terroristák valószínűleg katonákat akartak rabolni, akikért
aztán cserébe előadták volna követeléseiket. Az odaérkező izraeli katonákat és
mentősöket is tűz alá vették. Az egyik terroristát még a terminálon lelőtték. A
többiek elmenekültek, de járművüket tűz alá vette az izraeli légierő. Itt is
legalább az egyikük életét vesztette. Az Iszlám Dzsihád, a Népi Ellenállási
Bizottságok, és a Mahmúd Abbász elnök Fatah pártjához tartozó Mudzsahedek
Brigádja vállalta magára a merényletet.

Ezzel azonban nem volt vége. Nahal Ozt még sokáig aknavetővel lőtték. „Olyan
volt, mintha kitört volna a háború, a riasztás után azonnal védett szobába
rohantunk” – sorolta az Inet-nek Ofra Hartov, a kibuc egyik lakosa. Az izraeli
hadsereg az egész Negev sivatagban a legnagyobb riadókészültséget léptette
életbe.

Jeruzsálemben eközben a rend-őrséget és a mentőket helyezték a legmagasabb
készültségi fokozatba terrortámadás veszélye miatt. Ezek után nem tűnt az
élettől elrugaszkodottnak, hogy Izrael történetének legnagyobb civil védelmi
gyakorlata során túszejtést, ellenséges rakétabecsa-pódásokat és vegyi támadást
szimuláltak a rendőrök és a polgárok.

A Tel Aviv-i tengerparton egy utasokkal teli busz állt egy parkolóban. A
rendőrség azt szimulálta, hogy fegyveres terroristák veszik át az uralmat a
jármű fölött, és túszul ejtik az utasokat.

Az izraeli parlamentben, a knesszetben azt gyakorolták, mi a teendő
rakétabecsapódás esetén. Az alkalmazottaknak és bizottsági tagoknak azonnal az
óvóhelyre kellett sietniük.

Galileában két helyről kellett a hátországi parancsnokságnak kimentenie a
„sérülteket”. Názáretben és a terület északi részén azt gyakorolták, hogy hogyan
szabadítsák ki a romok alól az ott rekedteket, ha rakétatalálat ér lakóházakat.


A Fordulópont–2 nevű gyakorlat harmadik napján, kedden reggel egész Izraelben
megszólaltak a légi riadót jelző szirénák (kivéve a palesztinok által
rendszeresen rakétákkal támadott Szderótot és a többi Gázai övezethez közeli
települést). Az iskolásoknak, a minisztériumi dolgozóknak, a helyhatósági
alkalmazottaknak azonnal megerősített helyre kellett sietniük.

A szirénák azonban sok helyen csak elvileg szólaltak meg. Több száz panasz
érkezett ugyanis arra, hogy – elsősorban Jeruzsálemben és Tel Avivban – sokan
nem hallották a riadót. Ráadásul sokan azt sem tudták, hová szaladjanak, mert
nem találták a nyilvános óvóhelyeket.

A hadsereg polgári védelmi parancsnokságának vezetője, Jair Golan elismerte a
hiányosságokat, és egyben megígérte, hogy orvosolják azokat. A parancsnok azt
mondja, a második libanoni háború óta eltelt közel két évet a hadsereg és a
hátország fejlesztésével töltötték, de tovább kell lépni. Várhatóan több száz
szirénát szerelnek fel az egész országban a már aktivált másfél ezer mellett.
Azt is fontolgatják, hogy egy valódi rakétatámadás esetén SMS-üzenetet
küldenének minden izraeli mobiltelefonjára, vagy csipogókkal riasztanák a
lakosságot, esetleg felhasználnák a rádiót, a televíziót, illetve az internetet
is.

A gyakorlatot az új Országos Vészhelyzet Hivatal irányította, amelyet a második
libanoni háború utáni vizsgálatok nyomán hoztak létre Izraelben. Több tanulmány
ugyanis az izraeli haderő soraiban és a polgári lakosság védelmében is súlyos
hibákat mutatott ki, amelyeket Izrael és a Hezbollah libanoni terrorszervezet
két évvel ezelőtti háborújában vétettek. A gyakorlat egyik fő célja az volt,
hogy ezeket kiküszöböljék. Azt azonban a kormányzat elismerte, hogy akár öt évbe
is beletelhet, amíg minden izraeli megkapja az új gázmaszkokat, amelyeknek
szétosztásáról múlt héten döntöttek. A kritikusok szerint éppen ez volt a
gyakorlat újabb gyengéje: nem volt szó arról, hogy mi a teendő egy esetleges
bio-lógiai vagy vegyi támadás esetén.

Több tiszt elismerte azt is, hogy az ötnapos eseménysorozat egy dolgot világosan
megmutatott: az izraeli hátország ugyanolyan védtelen az esetleges
rakétatámadásokkal szemben, mint amikor a Hezbollah elkezdte katyusákkal lőni az
észak-izraeli településeket 2006-ban. Elemzők felvetették azt is, hogy az
Olmert-kormánynak nem „haszontalan” gyakorlatozásra kellene fordítania az időt,
energiát és pénzt, hanem inkább az Izrael határain az ellenségek által
felhalmozott több tízezer rakétát kellene megsemmisítenie a hadseregnek.

A kritikusok azt is felrótták, hogy a gyakorlat tovább erősítette a háborús
hangulatot a Közel-Keleten. Ehud Barak védelmi miniszter erre azt válaszolta,
Izrael állama nem érdekelt abban, hogy eszkalálódjon a helyzet a térségben. A
hátországi parancsnok is úgy ítéli meg, hogy Izrael szomszédai nem értik félre a
gyakorlat lényegét. Ennek némileg ellentmond, hogy Fejszál Mekdad szír
külügyminiszter-helyettes kijelentette: ha Izrael így lép fel, „akkor Szíriának
sincs más választása, mint hogy előre megtervezi a konfliktust”. Közben Irán
elnöke bejelentette, hogy már hatezer urándúsító centrifugát telepítenek a
natanzi kísérleti üzembe, a már üzembe helyezett háromezer mellé. Ezzel nyíltan
vállalja, hogy dacol az ENSZ Biztonsági Tanácsának három határozatával, amelyek
az atomprogram felfüggesztését követelik. Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető
úgy véli, a muzulmán köztársaság lesz az első állam a történelemben, amelyet
semmivel sem lehet elrettenteni, még atomfegyverekkel sem. A Likud-vezető
szerint minden terület, ahonnan Izrael kivonul, megnyílik az iráni
terrortevékenység előtt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek