A grúz hadsereg augusztus 7-én, közép-európai idő szerint 21.45-kor támadta
meg Dél-Oszétiát. Az akció alapvetően tüzérségi hadművelet volt, aknavetőkkel és
„Grád” sorozatvetőkkel kiegészülve (a szó jégesőt jelent oroszul). Ezután a grúz
légierő is csatlakozott a támadáshoz. Majd megkezdődött a dél-oszét fővárost
Chivalit övező falvak elfoglalása, illetve a főváros ostroma.
Nemcsak a dél-oszét hadi alakulatok kerültek tűz alá, a tartományban állomásozó
orosz rendfenntartó erők is támadás célpontjai lettek. A szemtanúk vallomásai
szerint a grúz tankok közvetlenül a békefenntartók táborára irányították a
tüzet. Néhány orosz harckocsi áldozatul esett, még mielőtt válaszolni tudtak
volna a támadásra.
A fő csapás mégis a polgári célpontokat – a lakóházakat, a kórházakat és az
iskolákat érte. Az orosz televízióban bemutatott felvételeken óriási pusztítás
látszik. Egy helyszíni tudósító szerint túlzás azt állítani, hogy a várost
eltörölték a föld színéről, ugyanakkor ép házat találni szinte lehetetlen.
Chivaliban nincs sem víz, sem gáz, sem villany. Nem működik a csatornarendszer.
Az orosz beszámolók szerint legalább 1600 ember vesztette életét a grúz
támadásban, miközben sokan még mindig az épületek romjai alatt vannak. A grúz
kormány száz körüli áldozatról beszél.
A dél-oszétok segítségére elsőként az abház lakosok siettek. Abházia Grúzia
másik autonóm köztársasága, ami Dél-Oszétiához hasonlóan küzd a Grúziából való
kilépéséért és függetlensége elismeréséért. Szergej Bagaps, Abházia elnöke ezer
önkéntest irányított Dél-Oszétiába. Az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia
pedig – amelyet ugyanaz a nép lakja, mint a déli köztársaságot – több mint
kétezer menekült befogadását vállalta.
Oroszország egy nappal később, augusztus 8-án avatkozott be a konfliktusba,
miután megkapta Dél-Oszétia Biztonsági Tanácsának felkérését. A beavatkozás
jogalapját az orosz állampolgárok védelme képezte. Dmitrij Medvegyev,
Oroszország elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem hagyja következmények nélkül
honfitársai halálát. Chivali lakosai 90 százalékának orosz útlevele van, így a
harmincezres városban ez 27 ezer főt jelent.
Az orosz 58. hadsereg egységei akkor értek Chivalihoz, amikor a városi kerületek
nagyobb részét a grúz haderő már elfoglalta. Másnapra orosz segítséggel sikerült
kiverni a grúz erőket a városból. Az utcákon kilőtt tankok és halott grúz
katonák – pontos számuk nem ismert. Az orosz veszteség pedig – a lapzártánkig
érkezett hivatalos bejelentés szerint – 72 fő.
Chivalit elhagyva a grúz hadsereg folytatta a város bombázását a közeli
hegyekről, de nem maradt abba a légierő támadása sem. Válaszul az orosz légierő
katonai objektumokat vett támadás alá, immár Grúzia területén. Az
összecsapásokban a grúz légvédelem több orosz vadászgépet lelőtt.
Augusztus 10-én Oroszország bevetette a szárazföldi erőit. Több grúz egység
megadta magát, a többiek pedig pánikszerűen elhagyták Gori városát. A hivatalos
moszkvai tájékoztatás szerint a „megerősített orosz békefenntartó-kontingens”
megelőző céllal hadműveletet folytatott Grúzia nyugati részén.
Mindeközben az abháziai fekete-tengeri partszakaszhoz odaértek az orosz
hadiflotta Ukrajnában, Szevasztopolban állomásozó hajói. Az ukrán fél
bejelentette, hogy ellenzi a hadihajók hadműveletbe való bevonását, így a
visszatérésük „problémákat fog okozni”. A hírügynökségi tudósításokból először
úgy tűnt, hogy török hadihajók érkeznek Grúzia partjaihoz. Ez nem bizonyosodott
be, de a grúz hadihajók egy részét az orosz hajók szomszédságába rendelték.
Augusztus 10-én a grúz kormány üzenetet küldött Oroszországnak, miszerint
azonnal tárgyalást kezdeményezne a hadműveletek befejezéséről és tűzszünetről.
Válaszként az orosz fél bejelentette, hogy Grúzia még nem szüntette be a
hadműveleteit. Másnap az orosz légierő Tbiliszihez közeli falvakat vett célba. A
várakozások szerint az orosz tankoszlopok meg sem álltak volna a grúz fővárosig,
ám ez – lapzártánkig – nem történt meg. Igaz, az sem egyértelmű, hogy érvényes-e
még Medvegyev elnök bejelentése, miszerint az orosz erők hadművelete „elérte a
célját” és véget ért.
Életkép a hadművelet után Dél-Oszétia fővárosában
2008. 08. 15. (XII/33)
