Az Európában elfogyasztott hízott libamáj 80 százaléka Magyarországról származik, ami évi mintegy 25 milliárdos árbevételt jelent a hazai ágazatnak. Az efféle termékeink elsődleges felvevőpiacának a német nyelvterületek számítanak. A hízott szárnyasok máját a mai napig zavartalanul értékesítjük a gasztroszektorban. A tömésből származó liba- és kacsatest viszont, amelyet a nagy áruházláncok forgalmaznak, árban és minőségben egyaránt versenyképesebb a német és a lengyel termékeknél. Ezért indult el négy hónapja az állatvédő köntösbe bugyolált lejárató kampány a magyar ágazat ellen, amely eddig számításaink szerint 8 milliárd forint bevételkiesést és 1 milliárd forint profitveszteséget okozott a szektornak” – mondta el érdeklődésünkre Bárány László, a Magyar Baromfi Terméktanács elnöke.
Mint arról lapunk korábban beszámolt, az osztrák székhelyű, máig tisztázatlan hátterű állatvédő alapítvány, a Négy Mancs (Vier Pfoten) 2008 szeptemberében kampányt indított a magyar kényszertömött liba- és kacsatermékek németországi és ausztriai forgalmazása ellen. „A kényszertömött kacsák és libák úgynevezett zsírmájának előállítása az egyik legkegyetlenebb előállítási formának számít, ami számos országban tiltott. Magyarországon viszont nem” – olvasható egyebek között a szervezet honlapján, amely tavaly feketelistát tett közzé a magyar és francia zsírmájtermelő üzemekről.
„Magyarország a második legnagyobb hízottmáj-termelő a világon, Franciaország után. A Négy Mancs Angliában és Németországban tárgyalásokat folytatott a REWE, Tengelmann, Familia és Coop élelmiszerláncokkal. Bár a Tesco hipermarketekben a mai napig is árusítanak kényszertömésből származó termékeket, a fenti élelmiszerláncok elutasították a kényszertömésből származó termékek forgalmazását” – jegyzi meg a Négy Mancs.
Franciaországgal ellentétben Magyarországon nem létezett olyan törvény, amely védte volna az állattömést, ezt használta ki a Négy Mancs, amely odáig ment, hogy feketelistára tette név szerint a Hungerit Zrt.-t a vezetőjével együtt. Ezt alátámasztandó, hamis fotókat is mindmáig közzétesznek a szentesiek állítólagos kézi libatömési gyakorlatáról, és különösképp hiányolják a megfelelő terméktájékoztatókat. A Hungerit Zrt. a hisztériakeltés után bezáratta hízottáru-feldolgozó részlegét.
Az agrártárca a probléma megoldása érdekében egy rendeletet is alkotott, amely október 1-jétől előírta, hogy a termékek csomagolásán fel kell tüntetni: hizlalt baromfiból készült-e az áru, vagy sem. Ennek ellenére továbbra sem került le sem a legnagyobb magyar baromfifeldolgozó cégnek számító Hungerit, sem a többi magyar cég a Négy Mancs listájáról. Mi több, annak ellenére sem, hogy időközben az állatorvosi kamara megállapította, hogy a Magyarországon korszerű gépesített módon történő hízlalás nem állatkínzás. A külföldi hecckampány folytatódott, így november végén született egy országgyűlési határozat is, amely nemzeti értékként, hungarikumként védi a tradicionálisan libából és kacsából készült termékeket.
„Januárban teljes termelőkapacitással újraindul a Hungerit Zrt.-ben a hízottáru-feldolgozó részleg, továbbra is betartva minden állatvédelmi előírást. Reményeink szerint az exportban sem lesz visszaesés, de ez csak nyáron, a főszezonban fog kiderülni” – szögezte le lapunknak Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója. Kifejtette: négy hónapja a Négy Mancstól azt az ígéretet kapták, hogy ha leállnak a vágással, lekerülnek a listáról, de ez máig nem történt meg, pedig bezárták a részleget. „A REWE-csoport állítólagos szerződésbontása pedig nem több, mint a Négy Mancs figyelemfelkeltő hazugsága – állítja Magyar József. – Soha nem álltunk szerződésben a REWE-vel. A német és osztrák piac az egyik elsődleges felvevőpiacunk, de mi az ottani nagykereskedőkkel állunk kapcsolatban, nem az áruházláncokkal. Semmi olyan nyilatkozat nem ismeretes, miszerint bárki elállt volna a Hungerit-termékek vásárlásától” – folytatta. Magyar szerint ő volt az egyetlen, aki ki mert állni a baromfiiparban a Négy Mancs ellen, ezért a meghurcoltatás. Tart tőle, hogy a hecckampánynak nem lesz egyhamar vége: „A REWE 2 ezer ausztriai üzletéhez egyetlen beszerző tartozik – az állatvédők őt, nem pedig a vásárlókat veszik célba. Hogy ennek milyen gazdasági háttere van, azt sejteni könnyebb, mint kinyomozni.”
Bárány László szerint napnál világosabbá vált, hogy nemcsak a Hungerit Zrt. a célpont, hanem a hazai hízottbaromfi-ágazat, ami összesen 13 céget és mintegy 7 ezer munkahelyet jelent. A Négy Mancs tovább háborúzik, mivel a magyar szaktárca és a termelők nem voltak hajlandók akciójuk hatására deklarálni, hogy abbahagyják a kényszertömést, és áttérnek a „biohízlalásra”. Biohízlalással kövér májat előállítani Bárány szerint abszolút lehetetlenség.
Bárány László szerint megint külföldről akarnak minket etikus viselkedésre, állat- és környezetvédelemre okítani, meglehetősen cinikus és átlátszó módon. Németország két éve 370 kamion háztartási szemetet küldött Magyarországra, aminek az egyharmada még mindig itt van, és akkor a habzó Rábáról még nem is beszéltünk. Mindemellett eltörpül a kényszertömés problémája, pláne, hogy a libának nincs is érzőideg a nyelőcsövében, és a mája sem károsodik. A hecckampány okozta kár nem csak anyagi, az egész magyar baromfiágazatot lejárathatja külföldön. Bárány szerint a következő 3-4 hét során eldől, hogy sikerül-e normális módon rendezni a problémát. Az agrártárca a szakágazattal karöltve pozitív németországi kampányban gondolkodik, melynek nyitánya a januári berlini Grüne Woche-én, a nagy nemzetközi élelmiszeripari kiállításon való részvételünk lesz.
2009. 01. 09. (XIII/2)
