Az elemző szerint példátlan helyzet az, hogy egyszerre több válság – gazdasági, alkotmányos és bizalmi – is jelentkezik, amelyek már az európai integráció alapjait érintik. Akár jelképesnek is tekinthető, hogy a rendkívüli EU-csúcsot az eddigi gyakorlattól eltérően munkaszüneti napra, március 1-jére, vasárnapra hívták össze.
Missiroli szerint a héten nyilvánosságra hozott riasztó adatok – már 2008 utolsó negyedében 1,5 százalékkal csökkent az unió 27 államának a nemzeti összterméke, és ez idén akár kétszeres is lehet – azt jelzik, hogy a válságból nehéz és elhúzódó lesz a talpra állás. „Nem V alakú lesz a görbe, hanem U, azaz a mélypont után nem következik fellendülés” – mondta az olasz szakértő.
Gyévai Zoltán, a brüsszeli Bruxinfo főszerkesztője szerint idén 3,5 millió munkahelyet veszítenek el Európában, és a 200 milliárd eurós gazdasági mentőcsomag ellenére bankok és egész ipari ágazatok juthatnak csődhelyzetbe. „A feltőkésítés és az állami garanciák ellenére nem indult be a banki hitelezés, a pénzintézetek inkább ülnek a pénzen” – mondja Gyévai.
Közben éles vita kezdődött arról, hogy a válság miatt mennyire lehet felrúgni az uniós megállapodásokat. Nicolas Sarkozy (képünkön jobbra) a franciaországi autóipari munkahelyek védelméhez kötné az állami támogatásokat, ezzel szemben nem segítené például a Reanult kelet-európai állásainak megtartását. Ez a protekcionizmus ellentétes az unión belüli egyenlő elbánás elvével. A téma érzékeny: Brüsszelből még Barack Obamának is üzenetet küldtek, hogy óvatos legyen a „Buy American” (Vásárolj amerikai terméket!) kampányával, mivel ez veszélyes precedenseket teremtene. Sarkozy ennek ellenére nem zavartatja magát, Antonio Missiroli szerint azért, mert a francia elnök megüzente Manuel Barrosónak (képünkön balra), hogy ha feszegeti a kérdést, nem támogatja az idén esedékes újrajelölését az Európai Bizottság elnöki posztjára.
Brüsszeli vélemények szerint a gazdasági válság és az általános kiábrándulás az unióból a júniusi európai parlamenti választásokon a szélsőséges pártok megerősödését eredményezheti. Ennek ellensúlyozására a tervek szerint újra nekivágnának az egységes Európa-terv megvalósításának. Hallgatólagos megállapodás született az ír kormánnyal, hogy néhány nappal az EU-választások után újra kiírják a referendumot a lisszaboni szerződés elfogadására. Abban bíznak, hogy az írek a riasztó gazdasági helyzetben újragondolják a tavalyi elutasításukat.
Az Irish Times felmérése szerint jelenleg 51 százalék szavazna igennel. Ha az októberi népszavazáson is ez az eredmény jön be, az Európai Unió 2010. január 1-jétől nagy lépést tenne annak irányába, hogy nemzetek feletti, önálló hatalommal rendelkező szervezetté váljon. A tervek szerint csak az EU új külügyi főképviselőjét 6000 főből álló diplomáciai apparátus segítené a világ valamennyi országában.
Ám ha az írek újra megmakacsolnák magukat, akkor is keresztülvinnék az állandó elnöki pozíció és az uniós külügyminiszternek megfelelő főképviselői poszt létrehozását. Egyszerűen a következő tagállam felvételekor (várhatóan Horvátország és Izland csatlakozásakor) az új összeurópai szerződésbe beleírják az elutasított pontokat. Zajlik a találgatás az esélyes jelöltekről is. Amennyiben az ambíciók döntenek, Nicolas Sarkozy vagy esetleg Tony Blair lehetne az EU első „igazi” elnöke. Ám ha az európai államok megrettennek attól, hogy egy erős állam erős politikusa kapja meg ezt a nagy hatalommal bíró posztot, akkor a kisebb országokból – például Luxemburgból vagy Görögországból – is jelölhetik az új elnököt.
2009. 02. 20. (XIII/8)
