A 65 milliós országban nem ritka a nagyarányú választási részvétel. 1997-ben a választók 80 százalékos részvétele mellett választották meg nagy fölénnyel a reformistának tartott Hatami elnököt, aki Rafszandzsánit váltotta az elnöki székben. Akkor is nagy arányban mentek nők és fiatalok szavazni, csakúgy, mint most.
A Hatami-korszak sokak számára kiábrándító volt, így nyolc évvel később alig 60 százalékos részvétel mellett választották meg az iszlám messianizmust a nagyhatalmi politikával és harsány anticionizmussal elegyítő Mahmúd Ahmadinezsádot.
Most újra nagy volt az érdeklődés, ám a hivatalos adatok szerint a választók ezúttal nem akartak változást. Négy évre tehát újra Ahmadinezsád Irán elnöke, amely az iráni alkotmány szerint a második legmagasabb poszt a kormányzatban. Az elnöki hatalmat azonban a síita klérus alaposan kontroll alatt tartja.
A legfelsőbb vezető, Khomeini ajatollah örököseként egyben a hadsereg vezetője és a kül-, biztonság- és védelmi politika meghatározója. Ő jelöli ki a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a hadsereg főparancsnokát, az Őrök Tanácsa tagjainak a felét, a pénteki imák vezetőit, valamint a televízió és rádió elnökét. Jelenleg Ali Hamenei tölti be ezt a posztot, és neki kell jóváhagynia az elnökválasztás eredményét is. (Az elnökválasztáson minden jelöltet az Őrök Tanácsának kell jóváhagynia.)
Az elnök állítja össze a kormányt, amelynek a tagjait viszont a parlamentnek kell jóváhagynia. Ez nem automatikus folyamat, 2005-ben például a nemzetgyűlés Ahmadinezsád négy miniszterjelöltjét is elutasította. A parlamentnek joga van a miniszterek ellen eljárást is indítani.
A 290 tagú parlamentet négyévente választják. 2000-ben reformista többség alakult ki a testületben, de ez négy évvel később – nem csekély konzervatív nyomásra – megszűnt. Jelenleg Ali Laridszáni, volt nukleáris főtárgyaló a parlament elnöke.
A legfontosabb vallási testület a Bölcsek Tanácsa, amely döntő politikai hatalommal rendelkezik. Ez jelöli ki a legfelsőbb vezetőt, akit el is mozdíthat a hivatalából, ha úgy ítélik meg, hogy nem képes ellátni a hivatalát. A Bölcsek Tanácsa hivatalosan a szent városban, Kumban ülésezik, bár időnként Teheránban is tart megbeszéléseket. A nyolcvanhat tagú testületnek csak muszlim vallási személyiségek lehetnek a tagjai, akiket nyolcévente választanak meg, legközelebb 2014-ben. A jelölteket ebben az esetben is az Őrök Tanácsa hagyja jóvá. A konzervatívok bástyájának számító Bölcsek Tanácsát jelenleg Akbar Hasemi Rafszandzsáni vezeti.
Az Őrök Tanácsa a legbefolyásosabb iráni hatalmi testület. Tizenkét tagja közül hat teológust a legfelsőbb vezető nevez ki, míg hat jogászt a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelöl, és a parlament hagyja jóvá. A tagokat hat évre választják, de szakaszosan, úgy hogy a testület fele háromévente kicserélődik. Az Őrök Tanácsa hagyja jóvá az elnökválasztáson induló jelölteket. A kiválasztás meglehetősen szigorú: egyetlen női jelöltet sem engedtek elindulni, és a több mint ezer jelentkezőből összesen hatot fogadtak a 2005-ös választás során – igaz, ez a szám még két további személlyel bővült, miután a legfelsőbb vezető közbeavatkozott.
A fegyveres erők a Forradalmi Gárdából és a hadseregből állnak. A két fegyveres testületet közös parancsnokság vezeti. A hadsereg és a Forradalmi Gárda valamennyi parancsnokát a legfelsőbb vezető nevezi ki, és csak neki tartoznak beszámolással. A Forradalmi Gárdát 1979-ben Khomeini hatalomra jutása után hozták létre az új vezetők és szervezetek védelmére, és az „ellenforradalmárok” letörésére. A Forradalmi Gárda erőteljesen jelen van más intézményekben is, és önkéntes milíciákat működtet minden városban (ezek a híradófelvételeken látható fekete dzsekis, motoros, botokkal felszerelt csapatok). (Forrás: BBC)
2009. 06. 26. (XIII/26)
