„Mindennapi keserűséget okoznak a kisebb, de igenis nagy károkat okozó helyi bűncselekmények, de megerősödött a szélsőséges, kirekesztő, gyűlöletkeltő, uszító bűnözés is. (…) A kormány ezért indította el a Rend és Biztonság programját” – mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a Rendőrtiszti Főiskola tanévnyitóján, ahol tíz pontból álló közbiztonsági programot hirdetett meg. A kezdeményezés legérdekesebb elemei az úgynevezett településőrség felállítása és a nyugdíjas rendőrök visszacsábítása a szolgálatba.
Az előbbi ötlete állítólag a romáktól származik. Mint Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke lapunknak elmondta: több hónapja kezdeményezte már az ORFK-nál és az igazságügy illetékes szerveinél, hogy a kormány hozza létre a településőrséget, amelynek fele roma származású aktivistákból verbuválódna. Kolompár amúgy üdvözli a tízpontos csomagot, és állnak rendelkezésre, ha civil aktivitás kell hozzá.
„Egy jól finanszírozott rendőrséggel és hatékonyabb polgárőrséggel is lehetett volna javítani a lakosság szubjektív biztonságérzetén, de ha a kormány úgy dönt, együtt fogunk működni a településőrséggel” – mondta a Heteknek az Országos Polgárőr Szövetség elnöke. Túrós András szerint nemcsak a romák elleni támadások rontották az emberek biztonságérzetét, hanem a kistelepüléseken permanensen előforduló, több tízezer kisebb súlyú jogsértés, amelyek döntő többsége felderítés és megtorlás nélkül marad. Úgy véli, az emberek azért nem tesznek feljelentést, mert tudják, hogy úgyis eredménytelen lesz az eljárás. „Magyarán húszezer forint értékhatárig kockázatmentesen lehet lopni vidéken” – mondja.
Ami a nyugdíjas rendőrök minimálbérért való visszacsábítását illeti, többségük megmosolyogja a kezdeményezést. „Ha a dupláját adnák a nyugdíjamnak, akkor sem mennék vissza, mert a rendőrség egy politikai körhöz tartozik. Ha jól dolgoztunk, az volt a baj, ha rosszul, akkor az” – meséli egy ötvenévesen nyugdíjba vonult Békés megyei rendőr, aki huszonhárom évet húzott le az utcán és vonatokon körzeti megbízottként. Jelenleg állatot tart, illetve egy adósságügyeket intéző ügynökségnél dolgozik mellékállásban, és a jószág mellől üzeni: először tessék rendes törvényt alkotni, hogy legyen mihez a rendet igazítani.
Kónya Péter is arra kíváncsi, hogy vajon hány nyugdíjas rendőr akar majd újra dolgozni minimálbérért. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint eleve nem lett volna szabad hagyni, hogy több tízezer, ereje teljében lévő, 40-45 éves rendőr létbizonytalanság miatt elhagyja a testületet. Mint mondja, olyan szellemi és szakmai tőke vándorolt ki az utcára, amely a rendőri munka minőségének rovására ment, és csak tíz év alatt lehet pótolni. „Ez a kvázi intézkedésként bejelentett visszafoglalkoztatás ahhoz hasonlít, ahogyan a mostani állományt hűségpénzekkel és jutalmakkal tudják csak bent tartani a rendszerben” – mondja Kónya, és ha rajta múlna, már holnap eltörölné a nyugdíj melletti munkavégzést korlátozó jogszabályt.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter nem ilyen borúlátó. Draskovics Tibor úgy értesült, hogy az „első hívó szóra már mintegy százötven nyugdíjas rendőr jelentkezett szolgálatra, hogy hivatásosként végezzen munkát a közbiztonság növelése érdekében a nyugdíja mellett kapott minimálbérért”. A miniszter emellett reméli, hogy az önkormányzatok már a hónap közepétől elkezdhetik a – nyolc általános iskolai osztállyal és vagyonőri jellegű szakképesítéssel rendelkező – településőrök felvételét, akik a jegyzők nevében járnak majd el.
Azért, hogy minden településre jusson rendőr, Bajnai Gordon azt is megígérte, hogy 50 százalékkal több lesz a rendészeti középiskolás. Ez sehogy sem egyeztethető össze viszont azzal a ténnyel, hogy a „rendőrgyárakban” folyamatosan csökken a felvételizők száma. Pedig a rossznyelvek szerint gyászos szintre szállították már le a felvételi ponthatárokat és a követelményeket. „Egyszerűen nem vonzó ez a pálya” – összegzi tapasztalatait Kónya Péter, és normális munkaeszközökről, munkakörülményekről, tisztességes megélhetésről és olyan jogszabályi környezetről álmodozik kollégái számára, amely elsősorban nem a bűnözőt védi, hanem az intézkedő rendőrt.
Eddig a romák számára sem jelentett perspektívát a rendőri szolgálat. Pedig Kolompár Orbán nem egyszer ült már le a rendőrség országos főparancsnokával, hogy a közös ösztöndíjon gondolkozzanak, amely majd a roma fiatalokat a rendőri pálya irányába tereli. A roma vezető azonban csalódott, mert idén is 25-30 roma jelentkezőt rostáltak ki a Rendőrtiszti Főiskolán, és nem érti, miért. Viszont nem árt tudni – vallja Kolompár –, hogy ha nem növekszik a romák száma a rendőrségben és úgy általában az államigazgatásban, akkor „nehezen képzelhető el a romák eredményes társadalmi integrációja”.
Mit lehet tenni, ha a fiatalok nem jelentkeznek, az öregeknek pedig nem akaródzik visszatérni? Egy vidéki kisváros őrsparancsnoka azt mondta lapunknak, hogy számos kapitányság rendelkezik ugyan szabad státusszal, ám jelentkező híján ezeket nem tudják betölteni. Példaként említi, hogy egy szolgálatban lévő járőre beszélgetésünk idején éppen egy országos akcióba segít be, vagyis ha most jönne egy bejelentés, akkor parancsnokként neki kellene intézkedni, ha pedig két bejelentés érkezne, akkor mérlegelni kellene, hogy melyik a fontosabb. „Kevés a járőrök nettó 90-100 ezer forintos fizetése is, de sok esetben a szükséges munkafeltételeket sem sikerül megteremteni. Négy éve nálunk egyetlen számítógép volt, az is tízéves, sokszor írógéppel kellett írni a jelentéseket, a bútorok egy része több mint negyvenéves volt. És arról még nem is beszéltünk, hogy a hónap felénél rendszeresen elfogy az üzemanyagpénzünk” – meséli, és elárulja: úgy orvosolták a hiányokat, hogy a várossal közösen egy alapítványt hoztak létre, amelyen keresztül az önkormányzat és helyi vállalkozók támogatják a rendőrséget. Pedig úgy tapasztalják, hogy ha egy rendőrautó a település egy adott részén elvonul, ott 2-3 órán keresztül biztosan nem kell bűncselekménytől tartani. Ezért sem érti, hogy miért nem akar egy csapásra két legyet ütni a politika a végeken dolgozó rendőrök segítésével. Egyrészt látványosan javulna a közbiztonság, másrészt potenciális szavazóként megnyerné magának a rendőri testület jelentős részét.
2009. 09. 11. (XIII/37)
