hetilap

Egyes betegségeket baktériumok, vírusok, gombák és paraziták idéznek elő. Ha ezek a mikrobák bejutnak, megtelepednek és elszaporodnak a szervezetben, azt nevezzük fertőzésnek. Amikor pedig egy adott területen, adott idő alatt ugyanaz a tünetegyüttes több emberen jelentkezik, akkor már járványról beszélhetünk. Az orvostudomány több mint száz fertőző betegséget ismer, de viszonylag kevés volt közülük olyan, amely lényegesen megváltoztatta volna a történelmet.
A nagy járványok és a háborúk szinte mindig kéz a kézben járnak. A védőoltások megjelenéséig az emberiség szinte együtt élt a különböző pandémiákkal, amelyek évről évre visszatértek, és megtizedelték a lakosságot. Európa életében a legdrámaibb változást a patkánybolhák által terjesztett nagy pestisjárvány 1347-es kitörése okozta, amely minden harmadik emberrel végzett. A munkaképes lakosság pusztulása miatt a mezőgazdasági termelés visszaesett, az ezt követő éhínség pedig súlyos válsághelyzetet teremtett. A termőföldek elugarosodtak, az élelmiszerárak az egekbe szöktek, felütötte fejét az éhínség. Az újkorban többek között a himlő, a sárgaláz, a szifilisz okozták a legnagyobb problémát. A helyzeten csupán a higiéniás szokások változása, és az orvostudomány fejlődése javított némiképp. Aki azonban azzal kecsegtette magát, hogy ezzel a halálos járványok örökre eltűnnek a földről, az alaposan tévedett.

Az AIDS, a BSE és a SARS

Amikor a WHO 1980-ban világszerte megszűntnek nyilvánította a fekete himlőt, a tudományos lapok még arról cikkeztek, hogy már nincs messze az idő, amikor a Föld a fertőző betegségektől mentes bolygóvá válik. Akkor még szó sem volt az antibiotikumok szakszerűtlen használatáról, a rezisztenssé váló kór-okozók meg-megújuló támadásairól. Most azonban sorra bukkannak fel rég elfeledett betegségek.
A légiközlekedés általánossá válásával pedig az olyan rémisztő trópusi járványok, mint például az ebola, néhány óra alatt eljuthatnak az egyik kontinensről a másikra. Az első igazi pánikot a nyugati államokban a még ma sem gyógyítható AIDS megjelenése jelentette a ’80-as évek elején, amely szinte teljesen megsemmisíti az ember életfontosságú védekező rendszerét. A BSE, vagy más néven kergemarhakór, a szarvasmarháknál fellépő sorvadásos agykárosodás, mely egy ideig valóban nagy port kavart fel: 2001 közepéig körülbelül 100 ember életét követelte. 2003-ban az atipusos tüdőgyulladás (SARS-járvány) – melyet a kínai cibetmacska-félék terjesztenek – ijesztgette Európát, de végül éppen úgy megkímélte az emberek életét, mint a többi. Van azonban egy olyan pandémia, amely a 20. század legtöbb áldozatot követelő járványának bizonyult.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek