Csíkszeredában a főtéren, nyár végén, egy vasárnap délelőtt szervezte első toborzóját az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom győri Wass Albert Zászlóalj Székely Szakasza. A toborzóra hívó plakátok három nappal korábban jelentek meg a város utcáin, nem kis felbolydulást keltve mind a románok, mind a magyarok körében. Elsősorban a nemzeti érzelmű, hazájáért, népéért aggódó és tenni akaró székelyek érdeklődésére számítottak, akiket Wass Albert versének, A bujdosó imájának egy részletével biztattak a félkatonai szervezetbe való jelentkezésre. A város napokig a furcsa és merész akcióról beszélt, és nem tévedtek az emberek, mikor azt mondták, hallunk még róluk, sőt kapunk hideget-meleget értük. A székely virtus megosztotta Erdélyt, egyesek szerint szégyen, hogy Magyarból kellett importálni ezt az operetthaderőt és vele a legénykedést, míg mások Horthy elhíresült mondatát idézték a szélsőjobbos szervezkedés kapcsán: „El kell kapni, felpofozni és hazazavarni őket az anyjuk szoknyája mellé.”
A magyar minta azonban ragadós: a székely légió kiképzést tartott a hegyekben, majd ősszel egy merész akcióval akarta a figyelmet magára irányítani. Erdély fővárosát, Kolozsvárt vették célba, hivatalosan engedélyt kérve, hogy a gárdisták a Székely Hadosztály megalakulásának évfordulójáról megemlékezzenek a kincses város főterén. Az esemény aztán kis híján etnikumközi konfliktusba torkollt. A Magyar Gárda szakasza a román nemzeti ünnep alkalmával – amely Erdély Romániához történő visszacsatolását hivatott ünnepelni – akarta megkoszorúzni Mátyás király kolozsvári szoborcsoportját, hogy ez által emlékezzenek meg az egykori Székely Hadosztályról, amely a románok ellen harcolt. Tették ezt úgy, hogy rendezvényük engedélyezését a kolozsvári polgármesteri hivatal és a helyi csendőrparancsnokság határozottan elutasította. A helyszínen aztán a Noua Dreapta (Új Jobboldal) elnevezésű újfasiszta jellegű román szervezet több száz tagja, és más szélsőséges román szervezetek szimpatizánsai várták őket. A román fiatalok a gárdisták érkezésekor kiabálni kezdtek: „Trianon! Trianon!”, és „Ki a magyarokkal az országból!” A balhét csak a helyi rendőrség és csendőrség gyors intervenciója akadályozta meg. Hat magyar fiatalt úgy menekítettek ki a felhergelt román nacionalisták köréből, hogy bekísérték őket a rendőrségre, ahol az illegális rendezvényért a szervezőt 50 ezer lejre (mintegy 3,25 millió Ft) büntették.
Az Adevarul elnevezésű bukaresti napilap múlt heti cikke szerint a Magyar Gárda a magyarországi szélsőjobboldal „milíciája”, amely „fasiszta típusú ideológia” szerint működik, és amelyet Vona Gábor, a szintén szélsőjobboldali Jobbik elnevezésű magyarországi párt elnöke és Für Lajos volt magyar honvédelmi miniszter alapított. A Székely Szakaszt a Magyarországon már betiltott Magyar Gárda győri Wass Albert Zászlóalja tavaly hozta létre, amelynek tagjait erdélyi magyar fiatalok közül toborozza.
A szervezetet jogilag ugyan még nem jegyezték be Romániában, de a szakasz „Szent Koronára felesketett” vezetői bátran hangoztatják, hogy erre már nem sokat kell várni. Az Adevarul azt is kiderítette, hogy a kezdeményezés már gazdaságilag is megvetette a lábát Romániában, ahol olyan cégek révén folytat üzleti tevékenységet, mint például a SC Garda Maghiara SRL (Magyar Gárda Kft.) és a Terran Group. Az első őrző-védő szolgáltatásokat biztosító vállalkozás, a második viszont számítástechnikai, tartozásbehajtási és nyomozói tevékenységet folytat.
„Úgy éreztük, hogy a Gárda testesíti meg azt, amit mi igazán érzünk – mondta el lapunknak az egyik székely gárdista, akit több társával együtt augusztus 22-én avattak fel Szentendrén. – Mi is a Szent Korona oltalma alá kerültünk azáltal, hogy neki esküdtünk fel, és egyre jobban együtt érezzük most már magunkat az anyaországgal, bár a határok szétszakítottak minket, de a nemzet egy. A Szent Koronának nincsen határa, és a benne való hit egyesíti a székelyt és a magyart újra. Mi itt vagyunk a Székelységben, és igazán akarunk és tudunk tenni azért, hogy valóban szebb jövő virradjon Erdélyben” – vallja csillogó szemekkel a srác.
Egy másik gárdista góbé pedig így vall távlati terveikről: összegyűjteni és értelmes célok mentén megszervezni a haza védelmére kész közösségeket, csoportokat, valamint a törvényes keretek között küzdeni Székelyföld önrendelkezéséért. A háromszéki fiatalember hozzáteszi, hogy már csak azért is igyekeznek mindenben betartani a román törvényeket, hogy ne jussanak a magyarországi szervezet sorsára. És ha már itt tartunk, azt is kifejti, hogy a székely az nem magyar, és néhanapján nagyon rossz véleménye van a magyarokról, akik 2005 decem-berében elárulták az erdélyieket, és nem tartják őket testvéreiknek. Ehhez képest a székelyeket a legjobb magyaroknak tartja, még akkor is, ha a gárdarangokat a magyarországiaktól kapják, és most még szervezetileg is a győri zászlóaljhoz tartoznak. Nem titkolt céljuk egy századnyi székellyel a Gárda erdélyi megalapítása, hiszen „az lenne ám csak az igazi gárda”.