hetilap

Bár a NASA szakemberei 2013-ra ígérnek igazi Armageddont a Nap fokozódó aktivitása miatt, amikor hatalmas napkitörések és mágneses űrviharok várhatók, a 2010-es évet már a félidőben a „katasztrófák éve” és ehhez hasonló kifejezésekkel illetik. A világlapok katasztrófanaptárakat vezetnek, sok országban válságstábokat állítanak fel, segélyakciókat szerveznek, és működnek már a katasztrófák előfordulásának csökkentésére irányuló nemzetközi szervezetek is.
Az időjárással összefüggő természeti csapások a klímaváltozás hatására megakatasztrófákat okozhatnak – figyelmeztet az ENSZ egy friss jelentése. Az elemi erők rendkívüli pusztítása milliókat tesz hajléktalanná, és minél szegényebb egy ország, annál nagyobb kárt tud okozni. Ha képes is túllépni a borzalmas megrázkódtatáson, gazdasága évekre káoszba süllyedhet, és nem biztos, hogy talpra tud állni. A katasztrófákban elhunyt emberek növekvő számát a tudósok és szakemberek azzal is magyarázzák, hogy a veszélyeztetett területeken sokkal nagyobb a népsűrűség, mint korábban. Néhányan azonban úgy vélik, hogy azért hat sokkolóan minden adat, mert a katasztófa sújtotta területekről ma sokkal részletesebb képanyagokkal számol be a média, mint korábban.
A statisztikák szerint azonban mégsem média gerjesztette jelenség a globális katasztrófahangulat. A korábbi években a halálos kimenetelű természeti katasztrófák közel sem jártak annyi emberáldozattal, mint 2010-ben. Az év első 180 napjában mintegy 300-350 ezer ember vesztette életét, ami arányában jóval meghaladja a korábbi évek átlagát. A 21. század első évtizedében 2009-ig évente átlag 78 ezer ember esett áldozatául valamilyen természeti csapásnak az ISDR (az ENSZ katasztrófák előfordulásának csökkentésére irányuló nemzetközi stratégiája) által a globális tendenciákról készített jelentés (Global Trends Report, 2007) szerint. Az 1990-es években 43 ezer, az 1980-as években 75 ezer halálos áldozat szerepel az éves jelentésekben.

Megakatasztrófák

2010-ben elsősorban a Haitit sújtó földrengés a felelős az első 6 hónap magas halálozási arányáért, amely hivatalosan legalább 220 ezer ember halálát okozta (más becslések szerint az áldozatok száma megközelítette a 300 ezret). Kathleen Tierney, a Colorado Egyetem professzornője szerint a „Haiti földrengés olyan típusú katasztrófa, amilyent történelmi szempontból is ritkán láthat az ember”. Az anyagi kárról nem is beszélve, ami a becsült érték alapján 8 és 14 milliárd dollár közöttire tehető. A január 12-én történt 7-es erősségű, 10 kilométer mélyen történt földrengés teljes káoszt okozott a szigeten, és a főváros, Port-au-Prince 80 százalékát elpusztította. A csapás az életben maradt 5,4 millió ember életét is gyökerestül felforgatta.
Az Egyesült Államok Földtani Intézetének a jelentése szerint 1900 óta évente átlagban 16 nagyobb erejű (minimum 7,0 vagy annál nagyobb) rengés történt. A földrengéseknek egészen addig nem szokott a sajtó nagyobb jelentőséget tulajdonítani, amíg nem járnak halálos áldozatokkal. Az elmúlt 10 évben 650 ezer ember vesztette életét földrengések következtében, többen, mint bármely más korábbi évtizedben, de a 2010-es év első 6 hónapja már az évtizedes veszteség felét közelíti.
Február 28-án 8,8-as erősségű földrengés rázta meg Chile déli és középső részét 35 kilométeres mélységben.
A rengések szökőárt idéztek elő, és a katasztrófában 500-700 ember esett áldozatul. A kataklizma Concepción városát 5 méterrel nyugatra mozdította, 771 ezer ember életét befolyásolta, és az országnak 30 milliárd dolláros kárt okozott. Ez a rengés több 100-szor erősebb volt, mint a Haitin kialakult földmozgás, de sokkal mélyebben történt, ezért nem okozott olyan nagy veszteséget. Viszont a Föld tengelye a rengés hatására 7,6 centimétert eltolódott, befolyásolva ezzel bolygónk forgási sebességét is.
Mindössze néhány nap telt el, amikor március 8-án egy 6-os erősségű rengés Kelet-Törökországban 51 ember ha-lálát okozta, 70-en pedig megsebesültek.
Április 4-én a Mexikó és az Egyesült Államok határvidékét megrázó földrengésnek 2 halottja, valamint több mint 200 sérültje volt. A rengés a Kaliforniai-félszigeten található Mexicali városától 60 kilométerre történt.
Június 16-án egymás után 3 erős földrengés rázta meg Indonéziát. De erős földrengéseket észleltek az elmúlt hónapokban Kína déli részén (az észak-koreai határ közelében), Japánban (Okinava mellett) és több csendes-óceáni kis szigetállamban is.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek