Azt szakértők, sőt még ellenzéki politikusok sem vitatják, hogy a világ második legerősebb gazdaságával rendelkező Kína miniszterelnökének látogatása jelentős (gazdaság-) diplomáciai siker. „24 év után érkezett kínai kormányfő Budapestre, mégpedig kétnapos látogatásra. A 12, többnyire gazdasági témájú megállapodás aláírása mellett az is üzenetértékű volt, hogy Ven Csia-pao itt mondta el az egész kelet-közép-európai régiónak szóló együttműködési programját" - fogalmazott lapunknak Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet Kína-szakértője (a 12 egyezményről lásd a keretes összeállítást).
Ven Csia-pao, aki - delegációjában száz kínai üzletemberrel - tőlünk indult tovább Nagy-Britanniába és Németországba, nem érkezett üres kézzel. Mint bejelentette: Peking hajlandó „bizonyos összegű" magyar államkötvényt vásárolni, valamint egymilliárd eurós különhitelt biztosít a kölcsönös befektetések előmozdítására. Ezen kívül a kínai-magyar kereskedelmi forgalom mértékét 2015-ig a jelenleginek több mint kétszeresére, húszmilliárd dollárra emelnék; Kína pedig Magyarországon kívánja létrehozni közép-európai logisztikai-közlekedési platformját. Abban már korábban megállapodott a két fél, hogy Kína részt vesz a magyar vasútfejlesztésben, és arról is érkeztek hírek, hogy a Hainan légitársasággal együtt nyolc légiközlekedési céget egyesítő HNA tulajdonrészt kíván szerezni a Malévban.
„Történelmi segítséget kaptunk Kínától" - jelentette ki Orbán Viktor, aki nem feszegette az emberi jogi kérdéseket, viszont Kína „fantasztikus" politikájáról és teljesítményéről beszélt, „amellyel emberek százmillióit sikerült a jobb élet irányába vezetni és reményt adni számukra a jövőt illetően". Hozzátette: a két ország közötti „új szövetséghez" szükséges alapokat „az elmúlt 60 év is megerősítette".
2011. 07. 01. (XV/26)
