Jövőre befejeződhet a szociális szféra államosítása, s e téren is a hazai ellátás színvonalában tapasztalható területi egyenlőtlenségek megszüntetése a hivatalos magyarázó elv. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslata szerint állami fenntartásba kerül a fogyatékos, a pszichiátriai és a gyermekvédelmi szakellátás, míg az idős- és a hajléktalangondozás az önkormányzatok kötelező feladata marad. A szociális szférában az államosítás kiterjed az ingó és ingatlan vagyonra is, ami a műemléképületek vonatkozásában komoly tételt jelent, továbbá nem elhanyagolható szempont egyes intézmények bezárása esetén.
A miniszter az előterjesztésében január 1-jével 42 szociális és 126 gyermekvédelmi intézmény – TEGYESZ-ek, lakásotthonok, gyermekotthonok, nevelőszülői hálózatok – állami fenntartásba vételét indítványozta. A 168 intézmény közül 125 a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, a fennmaradók többsége megyei jogú városoké. (A megyék által fenntartott intézmények már korábban állami fenntartásba kerültek.) A szakmabeliek véleménye szerint a minden racionális érvet nélkülöző javaslatot a kormány elfogadta, és benyújtotta a parlamentnek.
A szakbizottság egy napon belül jóváhagyta és általános vitára bocsátotta a tervezetet.
Amúgy a társadalmi egyeztetésre négy napja maradt a szakmának, beleértve egy hétvégét és a szabadságon lévő minisztériumi kontaktszemélyt. A bírálatoknak nyoma sincs a jelenlegi törvényjavaslatban, amelyről várhatóan december közepén szavaz a parlament. Utána jó esetben két hét marad a komplett ellátórendszer átalakítására, amire szokás szerint sem idő, sem pénz, sem kidolgozott koncepció nem áll rendelkezésre. Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár a szakbizottság előtt kifejtette: hátravan még az EMMI alá tartozó szociális és gyermekvédelmi főigazgatóság felállítása is, amely november 15-ével kezdi meg működését. Kiderült: jövőre nemcsak központi szakmai és pénzügyi irányítás alá vonják a szociális és gyermekvédelmi szakellátást, hanem egy fillérrel sem adnak hozzá több állami támogatást, mint az idén. Ez azt jelenti, hogy az eddigi önkormányzati hozzájárulástól elesnek az intézmények, ami a fővárosi fenntartásban lévőket sújtja majd a legdrámaibban.
„Ez egyértelmű forráskivonást jelent, hiszen a főváros intézményeinek költségvetésében példátlan magas arányt, 30 százalékot tesz ki a fenntartói hozzájárulás, aminek a megszűnését kizárólag elbocsátásokkal lehet kompenzálni. Intézményünk esetében ez a dolgozóink felét érintheti, ami önmagában is a szakmai színvonal romlásához vezet, de ha ehhez hozzávesszük a ránk váró átláthatatlan központosítási folyamatot is, az egész ellátórendszer veszélybe kerül” – mondta el érdeklődésünkre Inotay György, a tordasi Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthonának vezetője.
A mintaértékűnek számító fővárosi szociális és gyermekvédelmi szakellátórendszer állami fenntartásba vétele a törvényjavaslat értelmében elkerülhetetlen, ezért Szentes Tamás egészségügyi és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes a héten nyilatkozatban tiltakozott az átalakítás ellen. A közlemény szerint a Fővárosi Önkormányzat egyetért a szociális intézmények állami gondoskodásba vételével, ha a megfelelő működési feltételek nem biztosítottak. Mint írják, „a főváros szakosított szociális ellátóintézményei nem tartoznak ebbe a körbe, mivel intézményeink stabilan gazdálkodnak, nincs adósságuk, magas szakmai színvonalon működnek, és biztosítják a rászorultak számára az ellátásokat”. A főpolgármester-helyettes utalt arra is: intézményeikbe számos alkalommal jelentkeztek a megyéktől már állami gondoskodásba vett – megyei intézményfenntartó központokhoz (MIK) került – intézmények lakói a magasabb színvonalú szolgáltatás miatt. Mivel a jövő évi központi költségvetés ismeretében nem biztosított a szakellátás színvonalának megőrzése, ezért azt javasolják, hogy a fővárosi fenntartásban működő szociális intézmények állami gondoskodásba vételére ne kerüljön sor.
A fővárosi indítvánnyal kapcsolatban megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de válasz lapzártánkig nem érkezett. A tiltakozás különösen indokoltnak tűnik annak fényében, hogy – mint azt kérdésünkre Szentes Tamás kifejtette –a Fővárosi Közgyűlés október 13-án szinte egyhangúlag fogadta el a Főváros Szociális Koncepcióját. A koncepció lényeges eleme az önfenntartó, a skandináv államokban szokványos, a helyi piacokra, helyi munkaerőre építő intézményfenntartási modell. A főváros vidéki intézményei általában a régiójuk legnagyobb foglalkoztatói. Ezt kívánta a koncepció tovább szélesíteni. Aznap, amikor a Közgyűlés elfogadta a fővárosi koncepciót, jelent meg a szakminisztérium honlapján az egyes fővárosi szakosított intézményeket államosító törvénytervezet. A fővárost váratlanul érte a javaslat, hiszen ezt nem előzte meg nemzeti szociális koncepció elfogadása – hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes.
„Az eddigi központosító átszervezések súlyosan negatív tapasztalatai, akár a kulturális, akár az oktatási, akár az egészségügyi vagy a szociális szférát vesszük, eleve nagyobb óvatosságra kellene, hogy intsék a kormányzatot a további átalakítások folyamán” – vélekedik Inotay György. Tény, hogy a megyei önkormányzatoktól idén januárban a MIK-ek irányítása alá került szociális és gyermekvédelmi intézmények teljes tömege őszre fizetésképtelenné vált, mivel az államosítás miatt idén elestek a korábbi 20 milliárd forintos fenntartói hozzájárulástól. A fővárosi és megyei jogú városok szakintézményeinek államosítása további 15 milliárdos hiányt teremt, és további 8000 ellátott személy és 2000 szakdolgozó helyzetét veszélyezteti.
Mint arról korábban beszámoltunk (Keresztúton a gyermekvédelem. Hetek, 2012. június 22.), a kormány kevéssé titkolt célja a hazai gyermekvédelmi szakellátás egyházi kézbe adása. A finanszírozási elv is ezt támasztja alá, hiszen a kormány továbbra is biztosítja az egyházi kiegészítő normatívát, azaz egyházi kézbe adott intézmények esetén 1,93-as szorzóval számítják a finanszírozást. Becslések szerint a gyermekvédelmi szakellátás egyharmada került eddig egyházi, döntő részt katolikus szolgáltatók kezébe, s várhatóan ez a sors vár a fővárosi és a Pest megyei gyermekvédelemre is.
Az egyházi hatáskörből netán kimaradó intézmények a túlélés érdekében a gyerekek családi pótlékát lesznek kénytelenek felemészteni, miután megszűnik ennek érinthetetlensége: a havi támogatás ezentúl nem a gyámi számlákon gyűlik 18 éves korig, hanem az intézményi letéti számlákra folyik be, s a gyerekek személyes szükségleteinek fedezésére fordítható, amibe akár az étkeztetés is beleérthető. Az eddigi otthonteremtési támogatást felváltja egy bérlakásprogram, ami csak a munkajövedelemmel rendelkezőknek ad átmeneti megoldást. A 25-27 ezer állami gondozott egy fillér nélkül kerül majd ki az ellátórendszerből, ami növeli hajléktalanná válásuk esélyét, ami eddig egyharmadukat sújtotta.
Másik fontos változás, hogy ezentúl a 12 év alatti gyermekeket elsősorban nevelőszülőknél helyeznék el, ami összhangban van ugyan a nemzetközi tendenciákkal, de irreális annyiban, hogy rengeteg gyereknek intézményi szakellátásra lenne inkább szüksége, másrészt a jelenlegi nevelőszülői kapacitás sem képes ennyi gyermek befogadására. Magyarországon a nevelőszülőknél való elhelyezést az összes gondozott kétharmadára kiterjesztenék, s a hivatást jobban támogatnák anyagilag is.
A nevelőszülői rendszer szakmai színvonala is egyenetlen, ennek orvoslásaként független jogi képviselő felügyelné a tevékenységét. Arról nem tudni, miként alakítanák át a nevelőszülői rendszerek bemeneti oldalát például az alkalmasság tekintetében.
Inotay György szerint a hazai gyermekvédelmi és fogyatékosellátás eddig legalább a 18 év alattiak számára kielégítő rendszerben működött, mostantól fogva viszont a gyermekkorú érintettek ellátórendszerét szétzilálják, s végképp ellehetetlenülhet a fővárosi pszichiátriai betegek szakellátása is.
Egyházak ideje
2012. 11. 09. (XVI/45)
