„Kommunisták – mondja Abdelhalim még a lakásában, Khán Júniszban –, kommunisták, ha érted mire gondolok.” Hogyne érteném. Az övezetben uralkodó harmadik legnagyobb fegyveres erőről, a Dzsebha Demokratíjáról beszél. A zászlójukon egy nagy vörös csillag virít, ott lobognak a szélben a város több kerületében.
Ellentétben a Hamász fegyveres szárnyával, a Khasszám brigádokkal, ők szívesen nyilatkoznak a sajtónak. Pláne a novemberi légiháború óta. A lerakétázott épületek acélszerkezetei mementóként merednek az ég felé, ennyi emlékeztet arra, hogy hatvanöt éve háború van. A legutóbbi összecsapások nagy győztese egyébként a Hamász, ezt mondja mindenki az övezetben. A testvéri egyiptomi kormányzat, annak érdekében, hogy jól szerepelhessen első nemzetközi diplomáciai megmérettetésén, gyakorlatilag mindent megígért a Hamásznak, hogy az belemenjen a tűzszünetbe. (Utóbbi, és az egyiptomi Szabadság és Igazság Párt is a Muzulmán Testvériség nevű iszlamista mozgalomból alakult.) Úgy látszik, hogy tartják is a megállapodást: Gázában folyamatosan kapható üzemanyag, és már áramingadozás is csak elvétve fordul elő. Hosszú évek óta először tűnik úgy, hogy a 2006 óta tartó izraeli blokád több sebből vérzik, recseg-ropog. Kilométeres sorokban állnak a megrakodott kamionok a rafahi határátkelőnél, és gond nélkül be is jutnak az övezetbe.
A Dzsebha Demokratíja telefonos megkeresésünkre abszolút pozitívan reagált. Meghívtak, hogy vegyünk részt egy fegyveres kiképzésükön. Ők is jól szerepeltek a novemberi háborúban, ezért a magabiztosság. Az övezetet vasmarokkal irányító Hamász és a politikai agendával nem, ellenben iráni fegyverekkel rendelkező kistestvére, az Iszlám Dzsihád mellett az ő lobogóikat látni mindenütt. Nem véletlenül. Ahmed Dzsábári, a Khasszám brigádok hírhedt vezetőjének Izrael általi célzott likvidálása után ők voltak az elsők, akik rakétát lőttek a zsidó államra, kirobbantva a légiháborút. A Hamász pedig, mivel alapító okiratában a zsidó állam eltörlése kiemelkedő helyen szerepel, értékeli az ilyen gesztusokat. Például abbahagyta a Demokratikus Front tagjainak vegzálását, ami ritka bánásmód egy nem iszlamista csoporttal szemben a Gázai övezetben.