A koronavírus közvetlen csapása mellett a világnak az abból közvetett módon adódó veszteségekkel is szembe kell néznie. Ilyen például a termelés leállása, a turizmus csökkenése, de az üres szupermarketek és a kisebb mozgástérrel rendelkező cégek csődjének esélye is.
A World Bank egy korábbi tanulmánya szerint a globális GDP 5 százalékának – számszerűsítve 3 billió dollár – vesztesége érheti a világ gazdaságát egy súlyos világjárvány esetén. Különösen bonyolítja a helyzetet, ha a járvány legfőbb gócpontja a világ második legnagyobb gazdaságában található, ami lényegében a világ termelésének jelentős részét képezi, valamint a nemzetközi turizmusban is elöl járnak a kínaiak. A világra gyakorolt lehetséges kimenetelek modellezéséhez sokan a 2003-as SARS-járvány időszaka alatti adatokat próbálják alapul venni, azonban Kína mára jóval meghatározóbb szereplővé nőtte ki magát a világ gazdaságának térképén, mint 15 évvel ezelőtt: míg 2003-ban a globális GDP 4,3 százalékát képezte a kínai gazdaság, addig ez 2018-ban már 15,8 százalékra volt tehető.
Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy míg a SARS-vírus üzleti életre gyakorolt hatásából szinte alig érzékelt valamit, addig a jelenlegi krízishelyzetet biztosan meg fogja érezni a világ teljes gazdasága. Az IHS Markit vállalat szavaival élve: „A kínai gazdaság bármekkora volumenű lassulása nem apró csörgedezéseket, hanem hullámokat vet a Földre.” Konkrét számok a kínai leállások okozta kiesésről még nincsenek, korai lenne még következtetéseket levonni, spekulációk azonban már vannak: A Morgan Stanley szerint Kína első negyedévének növekedési rátája 3,5 százalékosra csökkenhet, a Reuters közgazdász szakértői ezt 4,5 százalékra becsülik a korábbi 6 százalékossal szemben.
2020.02.28. (XXIV/09)
