Csavaros ülés. Nem tudtak tanácskozni a tb-önkormányzatok
megszüntetéséről az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságában,
mivel egyrészt az illetékes politikai államtitkár, Selmeczi Gabriella nem jelent meg,
másrészt a kormánypárti képviselők az ülés napirendjét se szavazták meg. Ezzel a
"huszárvágással" a kormánypártok az ellenzék megdöbbenését kiváltva
megakadályozták a kérdésről való további konfrontációt. Az MSZP szerint a
demokrácia normális működéséhez elengedhetetlen a kormány és az ellenzék
közötti párbeszéd. Ennek elutasítása, a minden áron való, sietős
akaratérvényesítés olyan helyzetet idézhet elő, amely az ország érdekét
szolgáló eredményes kormányzás és konstruktív ellenzéki magatartás lehetőségeit
egyaránt korlátozza Fotó: Vörös Szilárd
Élt öt évet. Rövid ideig, és sok botrány között. Sokan a demokrácia nagy
vívmányának tekintették születésekor, pár év alatt azonban bebizonyosodott, hogy
szinte lehetetlen – legalábbis Magyarországon – működőképes tartalommal
megtölteni ezt az önkormányzati formát. A rendszerváltást követően igen gyorsan,
1991-ben törvény rendelte el felállításukat. A cél ekkor világos volt: meg kell
szabadítani a központi költségvetés felét kitevő vagyon feletti gazdálkodást a
bürokratikus gyámkodástól. Helyette olyan demokratikus önkormányzati kontrollt
akartak a törvény alkotói létrehozni, amelyen keresztül – részben választások,
részben delegálások útján – mind a munkavállalók, mind a munkáltatók megfelelő
befolyást nyertek volna. 1993-ban meg is alakult a nyugdíj- és az
egészségbiztosítási önkormányzat, azonban nagy meglepetésre – az új
szakszervezeti tömörülések helyett – az MSZP-vel szoros kapcsolatban álló Magyar
Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) győzedelmeskedett. Nem is csoda, hogy a
jobboldali kormányzat vonakodott átadni az önkormányzatoknak a törvényben előírt
300 milliárd forintot. A Horn Gyula vezette baloldali kormány is csak 65 milliárdot
adott át az elmúlt években, és a parlament sem alkotta meg az önkormányzatok
gazdálkodására vonatkozó törvényt. A tb-alapok gazdálkodásában így rendszeresen
hiányok keletkeztek, melyekért a kormány és az önkormányzatok egymást vádolták.
A rendszer fogyatékosságát jelezték az ismétlődő botrányok a tb gazdálkodása
körül. Például a – mindmáig fel nem épült – CM klinikák számára átutalt 150
milliós finanszírozási előleg, a hasonlóan nem működő országos vényellenőrzési
rendszerért kifizetett 250 millió forint, a Postabank tőkeemelését támogató 2,5
milliárd forint. A Horn-kabinet kizárólag az MSZP-frakció támogatásával
megváltoztatta az önkormányzatok felállításának szabályait, megszüntetve a
munkavállalói oldalon a választásokat. Helyette egy olyan delegálásos rendszert
vezetett be, mellyel "bebetonozta" az MSZOSZ pozícióit. Az Alkotmánybíróság ezt
a rendszert illegitimnek találta, és ami még fontosabb: nem találta szükségesnek,
hogy az alapokat az önkormányzatok felügyeljék. Ez a döntés utat nyitott az új
Országgyűlés előtt az önkormányzatok megszüntetésére, amit fideszes képviselők
indítványára néhány hét alatt meg is tett a törvényhozás. A kormány az alapok
felügyeletére – Selmeczi Gabriella személyében – politikai államtitkárt nevezett
ki.
Az önkormányzatok hirtelen megszüntetése természetesen heves politikai viharokat
kavart.
Vannak, akik a hír kapcsán megkongatták a vészharangot az egész magyar demokrácia
felett. A legvehemensebben természetesen az MSZOSZ lépett fel a megszüntetéssel
szemben. Bálint Attila, az MSZOSZ ügyvivője lapunknak elmondta: az MSZOSZ-nek az a
véleménye, hogy az önkormányzatiság a járulékfizetők számára egy a
központosított változatnál sokkal szélesebb beleszólást jelent a közpénzek
felhasználásába, és a társadalom számára jobban ellenőrizhetővé teszi a
tb-kiadások felhasználását. A szakszervezeti vezető szerint az egy álvita, ami a
tb-önkormányzatok megszűnése körül zajlik. "Végül is egyrészt hatalmi
kérdésről van szó. Ez a döntés kezdet a Fidesz pénzügyi és hatalmi
centralizációjához. Másrészt az a veszélyes ebben a dologban, hogy gyakorlatilag
megszűnt a járulékfizetők ellenőrzése, mert az nem igaz, hogy a kormányon
keresztül a járulékfizetők ellenőrizhetnek. A kormány nem járulékfizető, illetve
csak az állami alkalmazottak után fizet járulékot, amiből az következik, hogy olyan
terepre tévedt, aminek egyébként nem ő fizeti a zenéjét, de ő akarja húzni a
prímet"– véli Bálint Attila.
A szakszervezeti paletta más szereplői ettől teljesen eltérően ítélik meg a
kérdést. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Heteknek elmondta: abban a
helyzetben, ami az Alkotmánybíróság korábbi önkormányzattal kapcsolatos határozata
alapján jött létre, teljesen szükséges és kötelező a kormány számára, hogy
lépéseket tegyen. A Munkástanácsok véleménye szerint 1995-ben "az egész
önkormányzat úgy ahogy van, alkotmányellenesen állt föl, és ezt az
Alkotmánybíróság határozata is így rögzítette, csak azért nem kergette őket
szét abban a pillanatban, amikor ezt kimondta, mert ezzel további jogbizonytalanság
lépett volna fel, amit el kívánt kerülni." Palkovics úgy véli, azon lehetne
vitatkozni, hogy ilyen körülmények között milyen egyeztetések kellettek volna, de
azt is leszögezi, hogy az alkotmányellenes állapot miatt a kormányra semmiféle
kötelezettség nem nehezedik, abban a tekintetben, hogy akik ilyen alkotmányellenesen
felállítanak egy ilyen testületet, azokkal most egyeztessen a kormány, hogy hogyan
szüntesse meg ezt az alkotmányellenes állapotot. A Munkástanács – miközben a
megszüntetéssel egyetért – azt is hangsúlyozza: nagyon sajnálatos, hogy
Magyarországon a tb-önkormányzatiság mint intézmény nem vált be, és ebben a
szakszervezeteknek – különösen az MSZOSZ-nek, illetve az MSZP-nek igen nagy
felelőssége van. A Munkástanácsok úgy gondolják: az állami felügyelet jelenlegi
módja csak ideiglenes lehet, szükséges társadalmi egyeztetés az érdekegyeztető
tanácson belül, hogy mi történjen az átmeneti állapot után, amikor is majd
biztosítani kell a szakszervezeteknek azt a jogot, hogy akár az ellenőrzésben, akár
döntések meghozatalában részt vehessenek a társadalombiztosítást érintő
kérdésekben.
Az SZDSZ a változtatás szükségességével egyetért, a konkrét megvalósítási
javaslattal nem – mondta el lapunknak Béki Gabriella országgyűlési képviselő.
"Nem önmagában a sietséget kifogásoljuk, mert az nekünk is rokonszenves, ha valaki
energikusan dolgozik, mi azzal nem értettünk egyet, hogy a Fidesz most egyszerűen csak
robbant, robbantgat, szétveri azt, ami valahogyan működött, anélkül, hogy igazán
precízen végiggondolta és kidolgozta volna, hogy mit akar építeni. A helyzet attól
borzalmas, hogy ez egy lakott ház, tehát amikor valamit lebontunk, akkor tudni kéne
azt, hogy utána mit akarunk építeni."
Frajna Imre, az önkormányzatok megszüntetését kezdeményező egyik fideszes
országgyűlési képviselő a Heteknek elmondta: jól látható, hogy az MSZP komoly
belpolitikai vihart próbál a kérdés körül "kavarni", de erre számítani is
lehetett. A politikus is úgy véli: a most létrejött konstrukció, melyben politikai
államtitkár felügyeli az alapokat, csak ideiglenes megoldás. A jövőben egyrészt
valószínű, hogy ketté főg válni a felügyelet a nyugdíj- és az
egészségbiztosítási alap felett, másrészt az egészségbiztosítás terén a
kormányprogram egy jelentős reformot helyezett kilátásba. A képviselő szerint –
szemben az MSZOSZ állításával – nem diktatórikus az a mód, ahogy az
önkormányzatokat megszüntették, éppen ellenkezőleg: "A tb-önkormányzatok eddigi
működése volt az, ami mindenre szolgált, csak a demokrácia dicsőségére nem."
Azon felvetés kapcsán, hogy az új helyzetben hogyan fognak érvényesülni a
munkavállalói érdekek, Frajna Imre elmondta: "A társadalombiztosítás
működésében nincsenek munkavállalói érdekek. Léteznek munkavállalói érdekek
például a jobb egészségügyi ellátásban, abban azonban, hogy az állam egy
közigazgatási szervezetet hogyan működtet, ilyenek nincsenek. Mint ahogy az APEH-et
sem felügyelik a munkavállalók, pedig érdeke mindenkinek, hogy ha az APEH-hel vitája
támad, akkor gyorsan és gördülékenyen érjen véget." Másrészt a közérdek?
adatok nyilvánosságáról szóló törvény az, ami igazából kellő átlátást nyújt
minden érdeklődőnek a közpénzek felhasználásáról – véli a politikus.
1998. 07. 25. (II/30)
