Az állandó bíróság a tervek szerint a történelmi jelentőség? nürnbergi per
óta időszakonként felállított nemzetközi ad hoc bíróságok helyét hivatott
átvenni. A hosszas ülésezés után megszületett alapokmányt a 160 résztvevő állam
többsége elfogadta. A szerződés csak akkor lép életbe, ha az azt aláíró államok
közül legalább 60 ratifikálja. Az Egyesült Államoknak hosszas lobbyzás után sem
sikerült elfogadtatnia javaslatát a bíróság jogkörének és erejének szűkítésére.
Az utolsó pillanatban a delegátusok többsége nemet mondott az amerikai érdekekre, és
igent a független bíróságra. Washington egyik legfőbb aggodalma a szerződéssel
kapcsolatban az, hogy az amerikai csapatok is politikai üldözés áldozatai lehetnek
békefenntartó tevékenységük során. A magyar küldöttség szintén csatlakozott az
alapokmányt elfogadókhoz, de a helyszínen nem írhatta azt alá, mivel erre nem kapott
előzetes felhatalmazást. Az aláírásról a kormánynak kell döntenie a magyar
országgyűlés jóváhagyásával.
A Nemzetközi Büntető Bíróság székhelye Hágában lesz, ugyanott, ahol az ENSZ
állandó döntőbírósága működik. A kettő közötti különbség lényege az, hogy
míg az évtizedek óta működő döntőbírósághoz a tagállamok egymás közötti
vitás kérdéseikkel fordulhatnak (például Magyarország és Szlovákia a bősi erőm?
ügyében), addig az új bíróság felléphet akár az érintett ország akarata
ellenére is, ha népirtásról, háborús bűncselekményekről, emberiség elleni bűntettekről
van szó. A bíróság célja a nemzeti jogrendszerek kiegészítése, és az azokkal
való együttműködés. A bíróság ügyésze önállóan kezdeményezhet eljárást,
elsősorban abban az esetben, ha a részes államok maguk nem tudnak, vagy nem akarnak
fellépni az elkövetett bűncselekmények ügyében. Nincs akadálya annak, hogy akár
államfők, kormányfők, hadsereg-főparancsnokok ellen is induljon eljárás. A bűncselekményekért
kiszabható legsúlyosabb büntetés az életfogytiglani börtön (a gyakorlatban 30 év).
A római konferencia arról is döntött, hogy ezentúl az emberiség elleni bűntettek
közé sorolják a rabszolgaságba vetést, az etnikai jelleg? szexuális erőszakot, a
fajgyűlöletet, valamint a politikai ellenfelek és másként gondolkodók
eltüntetését. A háborús bűnnek ítélt cselekmények köre is bővül, ezentúl
idetartozik a 15 év alatti gyerekek erőszakos besorozása, a túszejtés és a
fosztogatás is. A Nemzetközi Bíróság valószínűleg 2000 után kezdheti meg működését,
de már a közeljövőben feláll egy 18 tagú szervezőbizottság a bírák
megválasztásának előkészítésére. Ebben fő szempontként szerepel a személyes és
szakmai megfelelésen túl a méltányos földrajzi elosztás elve, valamint a világban
jelenleg létező, egymástól igen eltérő jogrendek megfelelő képviselete. A
bíróság tagjai fele-fele arányban büntetőjogi és nemzetközi jogi szakértők
lesznek. A bírákat egyenként 9 évre választják, s nem lesznek újraválaszthatók.
A nemzetközi jogba Római szerződés néven bekerülő megállapodást a legtöbb
európai politikus üdvözölte. Az olasz kormányfő szombati nyilatkozatában
történelmi eredménynek nevezte a szerződés megszületését. Robin Cook brit
külügyminiszter a BBC rádiónak adott nyilatkozatában elmondta: a szavazás aránya
minden előzetes reményét túlszárnyalta: "Egy olyan szervezet született meg, amely
végre biztosítja az eddig is meglévő nemzetközi törvények betartatását, és
számonkérheti a jövő Pol Potjait és Szaddám Huszeinjeit." Cook kiemelte: a
nemzetközi bíróság egyik legfőbb értéke a mögötte álló hatalmas nemzetközi
támogatás.
1998. 07. 25. (II/30)
