hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Fenyegetés és elrettentés
Stratégiai verseny a Közel-Keleten

1998. 08. 08.
A héten emlékeztek meg világszerte a hiroshimai atomtámadás 53. évfordulójáról. A második világháborút követően kialakult nukleáris status quót az elmúlt hónapokban több kihívás is érte: az indiai–pakisztáni nukleáris robbantás sorozat, majd az iráni közép-hatótávolságú rakétakísérlet új kérdéseket vetett fel a közel-keleti erőegyensúllyal kapcsolatban. Cikkünk a londoni Islamic Affairs Analyst jelentése alapján azt vizsgálja: mennyire megalapozottak az "iszlám bomba" megjelenésével kapcsolatos aggodalmak és milyen lehetőségekkel rendelkezik Izrael ma és a közeljövőben e fenyegetések kockázatainak csökkentésére?



Beomlott kráter az atomrobbantás helyszínén. Megrendült egyensúly Fotó:
archiv

A pakisztáni nukleáris kísérlet után nem sokkal az iszlám világ büszkén
vallotta magáénak az "iszlám bombát", az "iszlám nemzet büszkeségét",
ahogyan az iszlámábádi bejelentést Ahmed Jasszin sejk, a Hamasz vezetője
kommentálta. Kamal Kharrazi iráni külügyminiszter kijelentette: "A muszlimok sokkal
magabiztosabbak lehetnek, amióta Izrael nukleáris kapacitásával szemben Pakisztán
nukleáris ereje az elrettentés eszköze lehet".

Bár a hangzatos kijelentések mögött meghúzódó veszély valóságos, mégsem jelent
közvetlen kockázatot – állítja az angol tanulmány. Normális körülmények
között nem valószínű, hogy Pakisztán átadná nukleáris szakértelmét a
közel-keleti iszlám országoknak. Egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy Pakisztán
jelenlegi nukleáris ereje – mintegy 210 kilogramm dúsított uránium, amely tíz
átlagos méret? atombomba előállításához elegendő – számottevő mértékben
befolyásolná a közel-keleti erőegyensúlyt. Az sem valószínű, hogy Iszlámábád
korlátozott készleteiből bármennyit is áruba kívánna bocsátani.

Ugyanakkor fennáll az a veszély, hogy amennyiben a nyugat szigorú gazdasági
szankciókkal sújtja Pakisztánt, az anyagi érdekekre hivatkozva kénytelen lesz mégis
megosztani nukleáris technológiáját más iszlám országokkal. Aligha kétséges, hogy
ebben az esetben Irán, Irak, Líbia és Szaúd-Arábia azonnal jelentkezne
vásárlóként Pakisztánnál. A nyugati szankciók okozta nehézségek nagy mértékben
destabilizálhatnák az országot, ami egyben az iszlám fundamentalizmus erősödéséhez
is vezethet. Ez újabb – ezúttal ideológiai – motivációt jelenthet a nukleáris
technológia exportjához.

Szakértők szerint az igazi veszély mindazáltal abban rejlik, hogy Pakisztán és India
büntetlenül megúszhatja kísérleteit, ami könnyen arra bátoríthatja Irakot, Iránt,
Líbiát és a többi iszlám országot, hogy kövessék a példát. Ez nem is lenne olyan
nehéz, mint ahogyan némelyek gondolják. Tucatszámra akadnak olyan nyugati vállalatok,
amelyek képesek és hajlandóak is arra, hogy nukleáris technológiát adjanak el
fejlődő országoknak, jól tudva, hogy ezzel gyakorlatilag atomfegyverek gyártásához
nyújtanak segítséget.

Nukleáris know-how

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!