Szinte naponta hallani földindulásokról szóló híreket: vasárnap éjszaka 4,9-es
erősség? rengést észleltek Yokohama és Tokió környékén; Hongkongban 7-es erősségűt,
ráadásul két napon belül a másodikat; az iráni rádió egy 5,7-es erősség? földrengésről
adott hírt, amely megrázta az ország délnyugati részét. Öten életüket vesztették,
105 ember pedig megsérült. A legsúlyosabb kárt a háromezer lakosú Bejgard városka
szenvedte el: az épületek 70 százaléka hever romokban. Törökország déli részén,
Adana tartományban körülbelül 110 ember halt meg és 1500-an sérültek meg egy 6,3-as
erősség? földrengés során. Tajvan szigetén 5,8-as rengés volt a hét közepén.
Ezzel azonban korántsem teljes a sor...
A kérdés csak az, hogy mikor és hol fog kitörni a következő tragédia – állítja
Charles Rubin amerikai kutató, aki szerint Los Angeles alatt gyakorlatilag bármikor
megnyílhat a pokol. Az AP hírügynökség beszámolója szerint a tudós feltevését
azzal a kutatási eredménnyel támasztja alá, amelyet nemrégiben sikerült felszínre
hoznia a Los Angeles belvárosától mindössze 19 kilométerre fekvő Altadenában. Az ásványi
leletek tanúsága szerint a Sierra Madre törésvonal mentén az elmúlt évezredekben két
olyan földrengés is volt, amelyek meghaladták a Richter skála szerinti 7-es erősséget.
Ez azt jelenti, hogy a térség valójában sokkal veszélyesebb, mint amilyennek korábban
gondolták. Rubin baljóslatú bejelentése tulajdonképpen nem érte meglepetésszerűen
a tudóstársadalmat, hiszen – James F. Dolan geológus szerint – a kutatók már évek
óta tartanak ennek a lehetőségétől.
Los Angeles térségében azonban az eddig feljegyzett legnagyobb erej? földrengés –
az 1994-es northridge-i – is csupán 6,7-es erősség? volt. Ez volt az USA történelmének
legnagyobb anyagi kárral járó természeti katasztrófája: hetvenketten meghaltak, a
keletkezett kár pedig mintegy 40 milliárd dollárra rúgott.
A rengés hatósugara akkor elkerülte Los Angelest, a tudósok azonban úgy vélik, hogy
egy hetes erősség? rengés inkább délre – tehát pontosan Los Angeles felé –
hatna. Az 1994-es rengést egy olyan törésvonal okozta, amely a tudósok előtt korábban
ismeretlen volt, és az eset számos megválaszolatlan kérdést is maga után hagyott. A
kutatók nem tudják megmagyarázni, hogy például Sherman Oaks-ban és Santa Monicában
miért okozott sokkal nagyobb kárt a rengés, mint az epicentrumhoz közelebb fekvő részeken.
Northridge-ben a katasztrófa "beérte" anyagi pusztítással. A világ számos tájáról
hallottunk már azonban ennél sokkal gyilkosabb földrengésekről is. Afganisztán az idén
két súlyos rengést élt át: az első 6,4-es erősség? volt, és négyezer életet követelt,
a második során pedig háromezren haltak meg. A beszámolók tanúsága szerint egész
hegyoldalak omlottak le. Iránban tavaly májusban egy 7,1-es földrengés 1500 ember életét
oltotta ki az ország északi részén. 1990-ben két 7-es erősséget meghaladó rengés
50 ezer életet követelt. A legsúlyosabb katasztrófa azonban az 1976-os kínai Tangshan
földrengés volt, amely 240 ezer ember életét követelte.
A földrengések megdöbbentő jelenségeket képesek előidézni. Követhetik például földcsuszamlások:
1692-ben a jamaicai Port Royal városa egész egyszerűen 1500 méter mélységben belecsúszott
a tengerbe. A várost annyira hirtelen fedte be a tengeri üledék, hogy amikor 1959-ben
tudósok kutatásokat folytattak a térségben, az egyik betemetett otthonban egy lezárt
rézedényben még teknősbékalevesre is bukkantak. A földrengés másik kísérője a törésvonalak
mentén a földkéreg vertikális vagy horizontális elmozdulása. Az 1906-os földrengés
során a Szent András törésvonal mentén a kéreg 640 métert csúszott északi irányba.
1964-ben az alaszkai földrengés során a szárazföld bizonyos részei több mint egy
kilométer magasra tolódtak fel, a tengerfenék pedig másfél kilométerrel süllyedt
le.
A kutatók részéről a tragédiák előrejelzésére tett minden eddigi igyekezet
meglehetősen hiábavalónak bizonyult. Jóllehet az Amerikai Geológiai Felügyelőség
becslése szerint naponta több millió földrengés történik a világ különböző
pontjain, ám gyakorlatilag lehetetlen előre megmondani, hogy ezek az önmagukban ártalmatlan
rezgések mikor és hol öltenek pusztító méreteket. Ilyen módon arra sincs lehetőség,
hogy a veszélyeztetett területek lakosságát időben elmenekítsék a földrengések
falánk szája elől. Az eddigi próbálkozások "megbízhatóságát" jól példázzák
az alábbi esetek: amerikai tudósok 1983-ban megfigyelések alapján megjósolták, hogy
a kaliforniai Parklandben kisebb földrengés várható. Véleményüket arra alapozták,
hogy a térségben átlagosan huszonkét éves gyakorisággal történt 6,0-os vagy annál
erősebb földrengés. Ez alapján a következő rengés időpontjául 1988-at (plusz mínusz
öt év) jelölték meg. A rengés azonban elmaradt, s ez alapjaiban rengette meg a tudósok
hitét saját módszereikben és számításaikban. A nyolcvanas évek végén azt jelezték
előre, hogy a Santa Cruz hegységben súlyos földrengés várható valamikor az elkövetkezendő
harminc év során. Ebben az esetben be is jött a számítás: igaz, nem harminc, hanem
mindössze egy évet kellett rá várni.
Az Amerikai Geológiai Felügyelőség elkészített egy táblázatot az elmúlt
száz év során tapasztalt 6,0-os vagy annál nagyobb erősség? földrengések gyakoriságáról,
melyet a Los Angeles Herald 1994. május 22-i száma tett közzé. A táblázat azt
mutatja be, milyen drámai mértékben szaporodtak meg napjainkra a földrengések.
A 6,0-os vagy annál nagyobb erősség? földrengések száma
| 1890-1899 | 1 |
| 1900-1910 | 3 |
| 1910-1920 | 2 |
| 1920-1930 | 2 |
| 1930-1940 | 5 |
| 1940-1950 | 4 |
| 1950-1960 | 9 |
| 1960-1970 | 13 |
| 1970-1980 | 51 |
| 1980-1990 | 86 |
| 1990 óta | 100 < |
Mi okozza a földrengéseket?
A földrengések során a kőzetlemezek mozgása következtében az úgynevezett földrengésfészekben
deformációs erők szabadulnak fel, amelyek hullámok formájában távoznak. A legerősebb
rengések a földfelszínen, a fészek fölötti epicentrumban tapasztalhatók. A rengések
kiváltó oka, hogy a fészekben az egyre növekvő feszültségek meghaladják a kőzet
szilárdságát. Ekkor a földburokban keletkező törések vagy a már meglevő törésvonalak
mentén végbemenő mozgások váltják ki a földrengéshullámokat. Léteznek úgynevezett
vulkáni eredet? rengések is, ezek azonban ritkábbak. Vulkánkitörések kísérőjeként
jelentkezhetnek, rendkívül hevesek, ám kis hatósugarúak. Sokkal gyakoribbak az úgynevezett
tengerrengések, mivel a földrengésfészkek zöme a tengerek alatt található. A
tengerrengések okozzák többek között a szökőárakat, másnéven a cunamikat is. Egy
földrengés erősségét az energiája, a rengésfészektől való távolság és annak mélysége,
valamint a hegység aljzatát felépítő kőzetek határozzák meg.
1998. 11. 21. (II/47)
