Hajsza határok nélkül

Baltasar Garzón, a rettenthetetlen bíró

Pinochet letartóztatásával új korszak kezdődött a nemzetközi kapcsolatok terén
– állítják a szakértők. Az El Mundo cím? spanyol hírlap szerint "a jogsértések
miatti eljárásban nem léteznek államhatárok". A mostani precedens azt eredményezheti,
hogy bármilyen nemzetiség? ügyész vagy bíró börtönbe juttathatja egy másik állam
vezetőjét amiatt, hogy a rend helyreállítása alatt külföldi állampolgárok
vesztették életüket országában.

Baltasar Garzón madridi vizsgálóbíró az emberiség elleni bűntettel – népirtással,
kínzással, terrorizmussal és több mint háromezer ember halálával, illetve eltűnésével
vádolja Pinochet tábornokot, és kérte kiadatását. A spanyol jogász nem mindennapi bátorságról
tesz bizonyságot, amikor dacolva az ellenállással, a Spanyol Nemzeti Bíróság tagjaként
a jog védelmére tette fel az életét. Hazájában a bűnügyi, illetve a polgári peres
eljárásokkal kapcsolatos beadványokat bírálja el, engedélyezheti vagy elutasíthatja
a perek megindítását, irányítja a nyomozást. Az eljárás során joga van letartóztatási
parancsot kiadni, telefonbeszélgetéseket lehallgatni, embereket elfogatni és peres eljárást
indítani ellenük. Ezenfelül döntéseket is hoz polgári peres és bűnügyekben: például
kiadatásról határoz.

Garzón Spanyolország déli részén, Andalúziában született. A szülei papi szemináriumba
adták tanulni, ám onnan hamarosan eltanácsolták, mivel a helyi iskola ablaka alatt
szerenádot adott a lányoknak. Garzón utóbb leszögezte: a szerenád kifejezetten leendő
feleségének szólt. A szuperjogász karrierje egy sevillai benzinkútnál kezdődött: a
jogi egyetemért fizetni kellett. A vidéki bíróságokon eltöltött évek után Garzónt
vizsgaeredményei alapján a Nemzeti Bíróság tagjává nevezték ki. Ekkor 32 éves
volt, ma 43 éves. Megfigyelők szerint az intrikákban bővölködő spanyol politikai közéletben
is csak keveseknek sikerült annyi ellenséget gyűjteni, mint Garzónnak tizenegy éves pályafutása
alatt.

Először az úgynevezett GAL-ügy kapcsán vált ismertté a neve. A jogász figyelmét
megragadták azok a hírek, melyek szerint a spanyol kormány támogatta az úgynevezett
Antiterrorista Felszabadító Csoportot, a GAL-t. Ez a szervezet vállalta a felelősséget
huszonhét ember haláláért Franciaország dél-nyugati részén. Az áldozatok többsége
a baszk elszakadást támogatta. Ez a per évekig tartott, és azzal végződött, hogy
Garzón rács mögé küldte a spanyol belügyminisztert és még jó néhány vezetőt.