Az ISS Hungary szervezésében hazai újságírók és szakmabeliek is részt vehettek egy
kétnapos gyakorlatsorozaton, ahol az elméleti oktatástól a VIP-védelmi szituációk
előidézésén és az autóstréningen keresztül a különféle fegyveres gyakorlatokon
át egészen az önvédelmi fogások elsajátításáig kaptak bemutatót
Fotó: S L.
A jó VIP-védelmi tiszt olyan, mint a Kilimandzsáró hófödte csúcsai: nyugodt,
csendes, tiszta és hűvös. Soha nem provokál – viszont gyorsan reagál. Ha lehet,
elkerüli a konfliktusra okot adó helyzeteket, de amikor komolyan fenyegetik, akkor egy
pillanat alatt kitör belőle a harcos, agresszív lélek – úgy, mint a vulkán a hófödte
csúcsok alól. Az agresszivitás azonban sohasem lehet kontroll nélküli. Mértékét a
jó szakember mindig a fenyegetettség valóságos mértékéhez igazítja, mert az csupán
egy eszköz, amely a veszélyes helyzet elhárításához szükséges.
Isten nem arra teremtette az embert – mondotta Mirza –, hogy a másikat megölje, vagy
szántszándékkal kárt okozzon neki. Vagyis az agresszív magatartás nem alaptermészetünk
sajátja, nem egy természetes állapot, ezért azt a személyi védelemhez tanulni kell.
Amikor az embernek harcolnia kell, nem lehet pipogya, nem lehet málé, hanem meg kell erősítenie
a lelkét.
Milyen hát a jó védelmi tiszt? – tettük fel a kérdést. Nos, egy jó szakember a
fegyverét csak a legvégső esetben használja. A jó védelmi tiszt nem "gorilla",
de ha kell, elrettenti a támadót, és szükség esetén akár harcol is vele. Feladata
azonban sokkal átfogóbb, több mindent magában foglaló, "integrált" munka. A jó
védelmi tiszt nem várja meg, míg a támadás bekövetkezik, hanem ha teheti, felkeresi
a potenciális agresszort és tárgyal vele. (Lásd Hetek 1999/9.: "Több mint testőr")
A szükséges információkat begyűjti, és meghatározza a szükséges védelem szintjét
– nem lő ágyúval verébre. A jó védelmi tiszt nem sofőrje a védencének, noha az
autóját sokszor ő vezeti. Sokszor védence leveleit is ő bontja fel, azonban diszkrét,
az információkat bölcsen kezeli. Még nagyobb távolságról is felelősséget vállalhat
kliense biztonságáért. Ennek érdekében nem árul el titkokat, szükség esetén
viszont dezinformál. Adott esetben még ahhoz is joga van, hogy ellenőrizze a védencével
kapcsolatban álló személyeket. Ez tehát egy maximálisan bizalmi szakma.
A jó védelmi tiszt tehát megtesz mindent kliense biztonságáért, noha egyet tudnunk
kell: nincs 100 százalékos védelem. Más szavakkal: ennek a munkának mindig van rizikófaktora.
Eszközök
A személyi védelemhez szükséges eszközök közül a menekítés egyik legfontosabb
eszköze az autó. A jogosítvánnyal rendelkező emberek többsége úgy gondolja, hogy
tud vezetni, valójában azonban még az alapismeretek elsajátítása is gyakran
problematikus – mondotta a tréning során Toldi Miklós, egy autóvezetést oktató cég
ügyvezető igazgatója. Ezért ő biztos abban, hogy az elkövetkezendő ötven évben
mindig lesz munkája. Általános tapasztalat például, hogy veszélyhelyzetben az
emberek többsége nem fékez kellő erősséggel. Ha pedig az autó fékezés közben
leblokkol, sokan próbálják közben kormányozni a kocsit.
A másik gyakori eszköz a pisztoly, mint említettük, végszükség esetére. Az is
fontos, hogy csak profik használhassák, mert minden egyes töltény egy potenciális
emberéletet, minden eltévedt töltény pedig egy ártatlan ember lehetséges halálát
jelentheti. Ezért például az izraeli hadseregben nem is engedik meg, hogy a gépfegyvereket
sorozatlövéshez használják – mondotta Mirza –, a töltények mennyiségével pedig
gazdálkodni kell. Vagyis nem Rambó-képzőn vagyunk – tette hozzá.
Tágabb értelemben vett eszköztárunkba az érzékszerveink is beletartoznak. Alter
Amirnak, az izraeli hadsereg egyik oktatótisztjének, egyben a tréning egyik instruktorának
állítása szerint ezek használata olyan szintre fejleszthető, hogy például szaglással
akár egy ember nemzetiségi hovatartozását is meg lehet állapítani. Érzékszerveink
elsődleges fontosságúak ahhoz a kommunikációhoz, amely nem verbális szinten történik
és mégis nélkülözhetetlen a személyvédelemhez. Fontos, hogy az utcán, tömegben,
nyilvános helyen a védett személy és védője viselkedése, kinézete is egyértelműen
kommunikáljon, ne lehessen félremagyarázni. Bírósági tárgyalásokon például már
sokszor előfordult, hogy a támadó a nemi erőszak szándékát, illetve tényét azzal
magyarázta, hogy az illető "célszemély" viselkedéséből bátorítást vélt
felfedezni tettének elkövetéséhez.
1999. 07. 24. (III/29)
