Éjszakai műszakban építik a falat. Széleskör? tiltakozás Fotó:
MTI
A roma, az emberi jogi és más nemzetközi szervezetek tiltakozása ellenére határozták
el a hónap elején a fal építését Ustíban. Maga a cseh kormány és elnök is a fal
építése ellen foglalt állást; Jan Kavan külügyminiszter a hét elején sietett
megnyugtatni a nemzetközi közvéleményt: "A cseheket és romákat elválasztó falat
le fogják bontani" – jelentette ki Helsinkiben.
"A fal áll, a közvélemény egyértelműen támogat minket" – fejtette ki
lapunknak Pavel Tosovsky kerületi polgármester. "A hatvan méter hosszú, 1,80 méter
magas építményt inkább kerítésnek lehet minősíteni, mint falnak" – tette hozzá
Nestemice kerület első embere.
Az ustíi fal tavaly májusban került a cseh és a nemzetközi figyelem homlokterébe,
amikor az 1995 óta ismétlődő konfliktusok után több összetűzésre is sor került a
rendőrök és a romák között. A kerületben a lakók évek óta panaszkodtak a lakbértartozás
miatt szükséglakásokba költöztetett roma családok okozta zajra és a szeméthalmok
keltette bűzre (Hetek, 1998. május 30.). A romák a helyiek szerint rendszeresen
csapatokba verődtek és vasrudakkal verték éjjelente a már évek óta ott lévő
ideiglenes vaskerítést (Hetek, 1999. június 12.). Ezt a kerítést cserélte most le a
város vezetése kerámiatéglából és betonból készült falra úgy, hogy a romák
lakta két épülettömböt egyik oldalról elzárta, és a bejáratot távol terelte a
családi házaktól. A cseh parlament még aznap délután érvénytelennek nyilvánította
a városi hatóságok falemelésre vonatkozó határozatát, de a fal akkorra már állt.
Mintegy nyolcvan rendőr ügyelte az építkezés folyamatosságát.
A város előbb játszóteret, járdákat épített, majd utoljára fogtak hozzá a fal
felépítéséhez – mondja a kerület polgármestere. Az építkezéshez október elején
kezdtek hozzá először, azonban az első nap végén romák, polgárjogi aktivisták és
egy kormánytag lerombolta, amit felépített a város. Az incidens után egy hétre leállt
az építkezés. A második szakaszban más építési módszert választottak – a
helyszínen öntik ki a betont –, így sikerült egy nap alatt felhúzni és befesteni a
falat, amely azonnal nemzetközi felháborodást váltott ki. "A fal felépítése sérti
a kisebbségi jogokat, és ezért szervezetünk tiltakozik ellene. A kerítés emelése
ellentétes a nemzetközi joggal és a cseh törvényekkel is, mivel mindkettő tiltja a
faji alapú megkülönböztetést" – mondta a Heteknek Tatjana Peric, az Európai Roma
Jogok Központjának (ERRC) kutatója. Az ERRC közleményben hívta fel a cseh hatóságokat
a városi építkezés leállítására, amely az Ustí nad Labem-i roma "gettó" köré
vonna kordont.
Günter Verheugen, az Európai Unió csatlakozással megbízott új biztosa arra hívta
fel a figyelmet, hogy a fal pontosan azon a napon készült el, amikor a berlini fal leomlásának
tizedik évfordulóján az EU deklarálta új bővítési stratégiáját. Az Európai Unió
minap elkészült csehországi jelentése egyébként név szerint is említi az Ustí nad
Labem-i szegregációs törekvéseket. Jürgen Schroeder, az Európa Parlament csehországban
tartózkodó képviselője szerint viszont a fal nem lesz az ország uniós integrációjának
akadálya, mert a roma ügy nem kizárólag a csehek, hanem egész Európa problémája.
Egészen élesen fogalmazott Ramiro Cibrian, az Európai Unió csehországi megbízottja,
amikor kijelentette: ha felépítik a falat, Csehország nem számíthat EU-tagságra.
Maga a cseh vezetés is elhatárolódott az építkezéstől, Milos Zeman miniszterelnök
hangsúlyozta: "Az ustíi fal elválasztja Csehországot az Európai Uniótól."
Az ustíi vezetés szerint viszont semmilyen konfliktus nem volt, amikor az ott lakó romákkal
elkezdtek tárgyalni a régi vaskerítés lerombolásáról és az új felépítéséről.
A legnagyobb felháborodás a kívülvalók részéről érkezett – sérelmezik a városatyák,
akik szerint az ustíi romák nem tiltakoztak, hiszen a fal nem sérti a százötven érintett
roma kisebbségi jogait.
Mivel Csehországban az önkormányzatok széles jogkörrel rendelkeznek, a kormány csak
a megyei tanácson keresztül érheti el célját. A város arra hivatkozik, hogy minden
építési engedélynek birtokában van, és ezért megvannak az építkezés törvényes
alapjai. A kérdés az, hogy e törvényes alapok mennyi erőt adnak a most mindenre elszántnak
látszó városi vezetésnek a kisebbségi jogokra apelláló nemzetközi nyomással
szemben.
1999. 10. 22. (III/42)
