Bill Clinton amerikai elnök Petar Sztojanov bolgár elnök társaságában beszédet mond
a szófiai Alekszandar
Nevszki-székesegyház előtti téren. Nincsenek elfelejtve Fotó:
MTI
A blagojevgradi találkozásra a Szófia belvárosában megrendezett tömeggyűlés előtt
került sor – ilyet egyébként Clinton saját hazáján kívül még nem tett. A diákokat
több körben szűrték meg, egyikük mégis kisebb incidenst okozott azzal, hogy kitűnő
angol nyelvtudása ellenére az összegyűltek előtt csak bolgárul volt hajlandó beszélni.
A tömeg előtt Clinton megemlékezett a most tíz éves bolgár rendszerváltásról, és
ennek kapcsán a változásokról. "Nem fogadhatjuk el, hogy a 21. században két különálló
és egyenlőtlen Európa legyen" – mondta, majd hozzátette: a NATO kapuit minden
olyan ország előtt nyitva kell és nyitva fogják tartani, amelyek megfelelnek a
szervezetbe kerülés kritériumainak.
Beszédében Clinton nem mulasztotta el méltatni a jelenlegi kormányt: Két évvel ezelőtt
a civilizációra és a civilizációért szavaztak, de 50 évvel ezelőtt is ezt tették,
amikor segítettek a bolgár zsidóságnak túlélni a holocaustot és a II. világháborút.
Az elnök véleménye szerint Délkelet-Európa fényes jövőjében Szerbiának is részt
kell vennie. Clinton üzent a szerb népnek: "Ha úgy választanak, ahogy Bulgária
tette, akkor elfoglalhatják megfelelő helyüket Európában, amit Milosevics lopott el,
és ha így tesznek, akkor az USA Önöket is támogatni fogja".
Bulgária tagja a Partnerség a Békéért szervezetnek, melyben azok az országok vesznek
részt, akik eddig nem jutottak be a NATO-ba. Szófia minél hamarabb szerete bekerülni a
szervezetbe, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Petar Sztojanov bolgár köztársasági
elnök nemrégiben kijelentette: országa kész amerikai katonai bázisok telepítésére.
Ebből nem csak belföldön lett botrány, a felvetés azonnal kiváltotta Oroszország
tiltakozását. A szófiai amerikai nagykövetség szerint viszont a bolgároknak erre
joguk van.
Mind a bolgárok, mind az amerikaiak a térség iránti érdeklődés növekedését várják
a látogatástól. Albright szerint a látogatás üzenete, hogy Bulgária megváltozott,
és lehet befektetni, fejleszteni. A delegációban részt vevő amerikai üzletemberek
nagy száma is ezt bizonyította.
Talán véletlen, de lehet, hogy nem: a látogatás befejezése után érkezett egy hír
az EU kereskedelmi bizottságától, amely szerint a bolgár tejtermékek ezentúl
szabadon bevihetők a tagországokba. Több éve vártak erre a bolgár tejipari cégek,
és mindeddig nem sok reményük volt e jog elnyerésére.
Bulgária nincs a legjobb gazdasági helyzetben: a lakosság túlnyomó többsége a létminimum
szintje alatt él. A nyolcmillió lakosú országban, Magyarországhoz hasonlóan, tíz évvel
ezelőtt történt meg a rendszerváltás. Az akkori első szabad választásokon
jobboldali kormány került a hatalomra, amely a gazdasághoz nem mert hozzányúlni, így
a viszonylagos szocialista jólét megmaradt. A gondok azonban nem múltak, sőt az első
komoly gazdasági megszorítások után ment is a kormány, amely két évet sem élt meg
a hatalomban. A legemlékezetesebb és talán legsúlyosabb összeomlás 1996-97-ben történt
az országban, amikor a pénzrendszer hullott elemeire, és napok alatt ezer százalékosra
nőtt az infláció.
Bulgáriában azóta nem sokat változott a helyzet. A lakosság politikai aktivitása
jelentősen csökkent: az embereket főleg a mindennapi megélhetés gondjai kötik le, és
ennek rendelnek alá mindent. A rossz helyzetnek tudható be, hogy az országot a
rendszerváltás óta a hivatalos adatok szerint közel félmillió ember hagyta el, ebből
kétszázezer diplomával rendelkező fiatal. A friss diplomások először a külföldi
tapasztalatszerzés indokával indulnak el, elsősorban a fejlett nyugati országok és az
USA irányába, de nagy részük már csak családlátogatásra tér vissza. Sokan már a
középiskola befejezése után külföldön keresnek továbbtanulási lehetőséget.
Szintén a rendszerváltás utáni zavaros helyzetnek köszönhető a bűnözés növekedése.
Egy időben a bolgár bűnözői csoportok a politikai életre is jelentős befolyással bírtak.
Több gyilkossággal jelezték, hogy aki nem tartja meg az ígéretét vagy vizsgálódni
kezd, annak nem lesz hosszú az élete. Ilyen esetek szintén az 1996-97-es években
voltak gyakoriak, azóta inkább csak bandák közötti leszámolások történtek.
Leginkább a valódi befektetők hiányoznak, bár az amerikai gyorséttermek itt is jelen
vannak. Az utóbbi időben nyitotta meg kapuit két Metro nagykereskedés is, melyeket a
magyarok építettek ki és kezdtek el üzemeltetni. Az olajiparban nyugatról a Shell érkezett
elsőnek, majd őt az idei évben az ÖMV követte – közel húsz kútból álló hálózatának
kialakítását szintén a magyarországi leányvállalat szakemberére bízták. A magyar
tőke viszont nem jelenik meg ilyen mértékben.
1999. 11. 27. (III/47)
