hetilap

Túlzsúfolt utak, dugó, szmog, balesetek. A napi többórás utazás akár személyautóval,
akár a tömegközlekedési járműveken, nemcsak az időbeosztásnak és az egészségnek
árt – az idegeknek is.

Naponta száz új autó kerül forgalomba Budapesten – nyilatkozta nemrég Demszky Gábor
főpolgármester, és a számadathoz érdemes hozzátenni, hogy a város teljes személygépkocsi-állományát
tekintve 1975-ben még ezer lakosra jutott majdnem ennyi autó, mára pedig ez a szám a négyszáz
felé közelít, vagyis minden családra jut legalább egy.

Budapest – a népesség gyarapodásával párhuzamosan – folyamatosan terjeszkedik, de
mivel a munkahelyek nagy része a városon belül található, az utazások száma és távolsága
ettől nem csökken. Kedvezőtlen tendencia, hogy a népesség területi megoszlásában a
budai oldal környező településeinek részaránya növekszik a legdinamikusabban, ráadásul
jóval magasabb a személygépkocsi-ellátottság, és az úthálózat sincs olyan készenléti
állapotban, mint a pesti oldalon. Ebből következik az, amivel a Budáról Pest felé
tartók naponta minimum kétszer szembesülnek, nevezetesen a többórás araszolgatás.

Miért nem használják a tömegközlekedés nyújtotta lehetőségeket? – kérdezhetné
bárki, ám a megoldás nem ilyen kézenfekvő, hiszen a BKV járatai szintén túlzsúfoltak,
ráadásul pont azokban a napszakokban, amikor az utak is. És ha már választani kell a
kétféle helyben toporgás közül – egy átlag budapesti napi 2,5 órát utazik –,
sokan a saját autóban eltöltött órákat választják a metrós felebarát nyakszirtjének
bámulása helyett – a szagok orgiájáról nem is beszélve. Talán ennek is köszönhető,
hogy míg harminc évvel ezelőtt száz emberből kilencven a tömegközlekedést választotta,
addig ma csupán hatvanan voksolnak a m?anyag kapaszkodókra.

Világtendenciáról van szó – mondja Pásti Imre, a fővárosi önkormányzat
forgalomtechnikai alosztályának vezetője, vagyis minden európai nagyváros hasonló
problémákkal küzd. Állítása szerint az ilyen szint? motorizációt már nem lehet
úthálózattal vagy elegendő útfelülettel követni, ezért lenne elengedhetetlenül szükséges
a tömegközlekedést megfelelő színvonalra emelni, alternatívaként kínálni. Mivel a
tömegközlekedés és az egyéni közlekedés részaránya fokozatosan romlik, a főváros
három P+R ("parkolj és utazz") parkolót hozott létre az elmúlt években Hűvösvölgyben,
Újpest Városkapunál és Kőbánya-Kispesten.

Az amerikai eredet? mozgalom alapgondolata az, hogy az autós csak egy bizonyos pontig
jusson el, ahol járművét leteszi, és tömegközlekedési eszközzel megy tovább.
Ennek fejlesztése mellett két érv is szól a szakember szerint: az egyik, hogy BKV-vel
mostanra szinte minden elérhető, másrészt a város felvállalta a rendszer megvalósítását
és üzemeltetését is. Az ingatlanok magas árai miatt ugyan az elképzelések nem szárnyalhatnak
határtalanul, de két-három ilyen típusú parkoló még benne van a városvezetés
tarsolyában – mondja Pásti Imre. A közhiedelemmel ellentétben sajnos a belvárosi
parkolóházak építése sem sokat segítene, hiszen azok csak újabb, belváros irányú
forgalmat vonzanának.

A fejlesztési alosztály adatai azt bizonyítják, hogy a folyamatosan növekvő gépjárm?állomány
mellett egyre nagyobb az átutazó forgalom a fővároson keresztül, hiszen a Dunántúl
és az Alföld között szinte minden nagyobb út átvezet Budapesten. Szabó András, az
alosztály munkatársa nagyon fontosnak tartaná az úgynevezett Északi híd megépítését,
amely elsősorban az Árpád hidat tehermentesítené. A híd túlzsúfoltságát a (három
irányból öszszefutó) összesen hat forgalmi sáv okozza, ahonnan kezdve egy üvegnyakhoz
hasonló torkolat fogja meg a forgalmat. Az Aquincum–újpesti Duna-híd a körirányú
kapcsolatokat is megkönnyítené, fontos része lenne a 10-es úttól induló hatalmas körgyűrűnek,
amely Kőbányán keresztül Albertfalva érintésével érné el a 70-es utat, majd az Egér
út után csatlakozna vissza az M1-es M7-es bevezető szakaszához. Ennek hiányából adódik
például, hogy aki Nagykovácsiból el akar jutni Solymárra, annak be kell jönnie
Budapestre, mert csak Hidegkúton keresztül tud célba érni. Információnk szerint a
Margit híd felújításáig kellene elkészülnie az egyik északi hídnak, de a döntéshozók
egyelőre nem tudtak megegyezni abban, hogy az M0 Duna-hídja vagy az aquincumi híd
legyen a kedvezményezett.

Szabó sok reményt fűz a budai alsó rakpart négysávosításához is, melynek elkészültével
azok az észak felől érkezők, akik nem férnek rá az Árpád hídra, az alsó
rakparton végighajtva azt a hidat kereshetnék meg az átkelésre, amelyik leginkább
illeszkedik úti céljukhoz. Az elképzelés egyik legszimpatikusabb vonása, hogy akár
egy éven belül el is kezdődhetnek munkálatai.

A Pest Megyei Állami Közútkezelő Társaság 2004-re kétszer két sávot bocsát az
utazók rendelkezésére Pilisvörösvártól Budapestig, melynek első elemeként – ha
idén nem is, de jövőre mindenképpen – megépül egy körforgalmi csomópont az ürömi
bekötésnél. Gond akkor van, ha fővárosi oldalról nem sikerül a fogadó rész elkészítése,
vagyis marad a kétszer egy sávos külső Bécsi út, ekkor ugyanis teljes csőd várható
– állítja a szakember, hozzátéve, hogy a szükséges összeget az elkövetkező költségvetések
valamelyikéből kellene kipréselni.

Csordás Mihály, a fővárosi közlekedési ügyosztály vezetője a beruházások anyagi
hátterével kapcsolatban elmondta, hogy a budai alsó rakpart bővítése fele részben
hitelből, fele részben pedig saját forrásból történik. A hidak esetében ő is azt
erősítette meg, hogy még nem született döntés, melyik is épüljön. Az M0 folytatása
minisztériumi fejlesztés lesz, mely a megépült déli szakasztól Ferihegyet kívülről
megkerülve észak felé haladna tovább, hogy a nemzetközi úgynevezett ötös folyosó
részeként az M7-est és az M3-ast összekösse.

Az előző kormányok idejében, amikor a főváros és a kormány nem állt ilyen éles
ellentétben egymással, a beruházások egy papírra nem vetett szokásjog szerint működtek
– mondja Csordás, például említve a Lágymányosi hidat, ahol a költségek sokkal
nagyobb részét finanszírozta a kormány, mint a főváros.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek