Orbán Viktor miniszterelnök egy maga vezette, alsókategóriás autóval ment a kórházba újszülött kislányáért és feleségéért, és erről a televíziók jóvoltából az egész ország értesülhetett. Az "üzenetet" tovább erősítette, hogy ugyanakkor robbant ki Torgyán József százmilliós nagyságrend? villaépítési ügye, melyben jövedelemeltitkolással, korrupcióval és hazugsággal vádolták meg a kisebbik koalíciós párt elnökét. Nemzetközi viszonyításban egyébként mindkét eset megmosolyogtató, hiszen az Egyesült Államokban az elnökjelöltek – hazánkban megfizethetetlen luxusnak tekinthető – Boeing repülőgéppel járnak kampányolni, és a világ fejlettebb részén nemcsak a harmadik parlamenti ciklusukat töltő politikusok tudnak igényes családi házat építeni, továbbá nem kérdés az, hogy egy több évtizedig praktizáló ügyvéd építhet-e magának színvonalas családi rezidenciát.
Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes, közgazdász szerint bizonyára a gazdag- és gazdagságellenes érzületek tovább erősödnek az elmúlt hónapok botrányai miatt. Mint a Heteknek elmondta: az Orbán–Torgyán-kormány hatalomra kerülése óta elsősorban a volt Fidesz-közeli cégek és a kisgazdák körüli vállalkozók kapnak megrendeléseket. "Nem véletlen, hogy a közvéleményben újra és újra kialakul az az érzet, hogy az előrejutáshoz jó politikai kapcsolatok szükségeltetnek, ugyanakkor, ha az összes vállalkozást nézem, nem ilyen rossz a helyzet." Burány szerint a kormány magatartásán azért is sürgősen változtatni kellene, mert előbb-utóbb már maguk a vállalkozók is elhiszik, hogy csak akkor kaphatnak megrendelést, ha kormánypárti politikusokkal vannak jóban, netán érdekeltté teszik őket a cégükben.
Burány sokatmondó esetnek tartja, hogy egy havilap munkatársa a közelmúltban bement az egyik leggazdagabb budai kerület APEH-hivatalába, és a kerület leggazdagabb embereinek jövedelme után érdeklődött. A kerületben élő – adótitok miatt érthetően meg nem nevezett – leggazdagabb ember bevallott éves jövedelme másfélmillió forint volt a hivatalos adóbevallások szerint, nála csak szegényebb emberek élnek azon a környéken. "Ezt elképesztőnek tartom: Budapest egyik legelegánsabb városrészében, 80-100 milliós villákban olyan emberek élnek, akik vagy a jövedelmüket titkolják el, vagy nincs racionális magyarázata, hogy ilyen szerény jövedelemből ilyen érték? ingatlanokat hogy tudnak vásárolni és fenntartani." Burány szerint Magyarországon az adóköteles jövedelmek jelentős részét eltitkolják, de – mint hangsúlyozta – nem közéleti emberek, nem országgyűlési és önkormányzati képviselők, mert ezek tiszteletdíját nem lehet eltitkolni.
Csúcs László kisgazda frakcióvezető-helyettes, pénzügyi szakértő szerint a tehetős emberek vagyonának jelentős része eleve nem kerülhet nyilvánosságra, hiszen pont az a jellemző, hogy a vagyon egy része hatósági nyilvántartás (ingatlan, védett műtárgyak, műkincsek) részét képezi, egy jelentős része azonban ilyenben nem szerepel, hanem készpénz, és különböző megtakarítási formákban jelentkezik.
"Jómagam ez év márciusában kezdeményeztem, hogy a vagyoneredet-vizsgálat és annak részeként a vagyonnyilatkozat mint egyfajta ellenőrzési pont épüljön be az adórendszerbe. Ez nem járt sikerrel" – mondja Csúcs, aki szerint indítványának lett volna megelőző szerepe – a folyamatban lévő ügyekre is –, hiszen fönnállt volna annak az esélye és veszélye, hogy elszámoltathatóvá válik minden potenciális adózó, "és itt nem teszek különbséget politikus és pénzügyi szakértő kismiska között."
Mádi László, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának fideszes alelnöke, ugyancsak közgazdász, úgy véli: alakulóban van a gazdagellenes, mindenhol korrupciót gyanító közvélekedés. "Azt gondolom, hogy a gazdaság döntő része – a gazdasági szabályozó rendszertől eltekintve – függetlenül működik a politikai elit tevékenységétől" – állítja Mádi, aki maga is egyetért azzal a kutatási eredménnyel, hogy a lakosság szegényebb rétegeiben sajnos erős a szociális irigység.
Mint a képviselő elmondta: "A Fidesz azért is tűzte ki maga elé a polgárosodás jelszavát, mert azt szeretné, ha a társadalom, a széles középréteg anyagi és életmódbeli, kulturális függetlenség oldaláról is szabadon gondolkodhatna."
Bauer Tamás közgazdász, az SZDSZ országgyűlési képviselője úgy véli, nem igaz, hogy csak politikai segítséggel lehet előrejutni Magyarországon. "Miközben a nyilvánosság előtt folynak a korrupciós ügyek és politikai csaták, közben több százezer ember építi a maga kis egzisztenciáját, ügyet sem vetve erre."
2000. 11. 18. (IV/47)
