hetilap

Számlálják az írországi szavazatokat. Floridai módszerek gyorsabb eredménnyel Fotó: Reuters

Az EU-külügyminiszterek szerint az intézményi reformok és a keleti bővítés szempontjából létfontosságú nizzai egyezmény ratifikálása tovább kell hogy folytatódjon. Javasolják az ír kormánynak, hogy tartsanak újabb népszavazást, miután az elsőn – melyen mindössze a jogosultak 32 százaléka vett részt – a szavazók 54 százaléka ellenezte szerződést. "Nagyon fontos, hogy folytassuk a bővítést" – fogalmazott Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, aki nem ismerte el, hogy a bizottság a dublini kormány költségvetése miatti vitákkal hozzájárult volna az írek unióellenes érzelmeihez. Megfigyelők szerint viszont a fő gondot az jelentette, hogy a nizzai szerződés be akarja vonni a semlegességhez hagyományosan ragaszkodó íreket az európai védelmi rendszerbe, valamint a bővítéssel fennáll a veszélye annak, hogy Dublin elesik az uniós támogatásoktól, melyeknek eddig fő haszonélvezője volt. Az írországi szavazási fiaskóban valószínűleg az is szerepet játszott, hogy az európai terveket nem vitatták meg a lakossággal, illetve meg sem értették vele. "Európát a bürokráciával, a farmerekkel és a korrupciós csalásokkal azonosítják az emberek" – írja a német Die Welt. 

A szerződéssel nem egyedül az írek elégedetlenek, Jacques Delors korábbi bizottsági elnök szerint is "rossz munka" az egyezmény. A római La Repubblica utalt rá: valami nincs rendjén az európai jövővel kapcsolatos tervekkel, hiszen valahányszor szavazást rendeznek róluk, az eredmény mindig elutasító. Verheugen szerint lehetetlen újabb szerződést felvázolni. Ha újratárgyalásra kerülne a sor, nagyon nehéz lenne a szavazási rendszerről szóló fejezetet lezárni. A legvalószín?bbnek az tűnik, hogy jövőre újabb népszavazást írnak ki Írországban, addig pedig a kormány megpróbálja meggyőzni a közvéleményt: az EU-intézmények átláthatóak és elszámoltathatóak. Gerhard Schröder német kancellár viszont a "dán megoldást" részesítené előnyben, mely szerint Írország – a maastrichti szerződést leszavazó Dániához hasonlóan – lehetőséget kap a mentességre. 

Spanyolországnak alighanem kapóra jön az ír eredmény, hiszen még nagyobb súllyal esik latba az a törekvése, hogy a szegényebb kelet-európai országok csatlakozásával ne üsse kevesebb EU-segély a markát. 

Ahhoz, hogy életbe lépjen a nizzai egyezmény, 2002 végéig mind a jelenlegi tizenöt EU-tagállamnak ratifikálnia kell azt, Írországon kívül mindenhol parlamenti szavazással. Ha a bővítést nem is akadályozza meg az írországi szavazás kimenetele, az már mindenesetre biztosnak látszik, hogy a most elnöklő svédek eredeti szándékával ellentétben a hétvégi göteborgi uniós csúcson nem fognak csatlakozási dátumot hirdetni az első belépők számára. 

Magyarország időközben újabb három fejezetet zárt le az uniós csatlakozási tárgyalásokon, ezzel huszonkettőre emelve a már ideiglenesen lezárt fejezetek számát. A munkaerő szabad áramlásáról szóló kompromisszum felborzolta a csehek kedélyeit, szerintük ugyanis azzal, hogy Magyarország lényegében elfogadta Brüsszel feltételeit, és a magyar polgárok öt évig nem élvezhetik a szabad munkavállalás előnyeit, leszűkült a csehek mozgástere.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek