A Budapest Parádé látképe az Andrássy úton. Tömegmozgalom lett az ingyenszórakozás Fotó: MTI
Dr. Zacher Gábor, az Erzsébet Kórház toxikológiai osztályának főorvosa aggasztónak tartja, hogy a vénás droghasználók száma évről évre nő, és egyre többen lövik túl magukat. Mint elmondta, az elmúlt másfél hónap során túlságosan is gyakorivá váltak a durva herointúladagolások. A betegek ugyan az "abszolút függők" közül kerülnek ki, de ez alatt az idő alatt valamilyen oknál fogva többen mérték el magukat. "Jelentősen megnőtt az ópiátot vénásan használók száma is az utóbbi másfél hónapban" – tudtuk meg dr. Zachertől. Az orvos becslése szerint az ópiátfüggőség gyógyulásának esélye jelenleg mindössze öt százalék, így sikert legfeljebb az jelentene, ha legalább nem bővülne jelentősen a függőségben szenvedők köre.
Míg a Sziget alkohol szempontjából duplán önellátó – helyben isznak és helyben is detoxikálják őket –, addig a Budapest Parádé hétvégéjén a "normálisnál" háromszor több 14–18 éves fiatal került kórházba súlyosan alkoholos állapotban. A Szigettel szerződésben álló kórházak apróbb balesetekről nyilatkoztak, és bár nemi erőszakot hivatalosan nem jelentettek, de kérdésünkre azt sem állították, hogy nem történt ilyen eset.
A 2001-es Sziget arculata beigazolta a fiatalok "polgárosuló" hajlamát, amennyiben a fogyasztói szférába való beékelődést így lehet értékelni. A kilencvenes években beindult folyamat, amelynek során a társadalom különféle csoportjaiból érkező fiatalokat a "yuppie" értékideál kezdte egyesíteni (magas életszínvonal, intenzív és színvonalas fogyasztás), 2001 nyarának Magyarországában révbe jutott. Néhány év múlva beérhetjük a Nyugaton már megindult folyamatot, amelyben már lecsengeni látszanak a nagyszabású bulik. Berlinben például, amely a Love Parade szülővárosa, nagy karriert futott be a nálunk is átvett felvonulás. 1989-ben százötven fővel indult, utóbb – akárcsak nálunk a Sziget – milliós beruházássá vált, milliós létszámmal. Idén azonban a tavalyi egymilliós érdeklődőhöz képest már csupán négyszázezren vettek részt rajta. A kábítószer azonban marad, ahol egyszer tért nyert, onnan nemigen fúj visszavonulót.
Budapesten 2001-ben huszonhat-huszonheten haltak meg ópiáttúladagolás miatt, február óta pedig négyszáz herointúladagoltat kezeltek az Erzsébet Kórházban – ami kétszáztíz beteget jelent négyszáz alkalommal. Háromnegyed részüket súlyos állapotban, légzés, keringés nélkül, sőt volt, akit a klinikai halál állapotában szállították be. A főorvos a drogozás legveszélyesebb mellékhatásának Magyarországon a fertőző májgyulladás C vírusát tartja, amely nem gyógyítható. Elmondása szerint a vénás heroinfogyasztók 40 százaléka hordozza magában a Hepatitis C-t – ez az arány néhány éve mindössze 4-5 százalék volt. A HIV-vírus vénás drogfogyasztók között egyelőre nem szed olyan számban áldozatokat, mint tőlünk keletre, de "rajta ülünk a bombán", fogalmazott dr. Zacher Gábor a Heteknek. Más fertőzéses szövődmény is okozhat halált, ahogy annál a fiatalembernél is, akit idén túladagolással kapcsolatos betegségek miatt vesztettek el.
A mentősöknek gondot okoz egy átlagos hétköznap is, a héten például egyetlen éjszaka alatt öt herointúladagolt beteget vettek fel az Erzsébet Kórház toxikológiai osztályára. Dr. Zacher Gábor főorvos szerint a kábítószernél minden jobb. "Jelenleg ugyan a nagy történelmi egyházak nem tudnak még megoldást nyújtani a kábítószeres fiataloknak, de sokan próbálkoznak" – mondta dr. Zacher a Heteknek. A főorvos bízik a prevenció hatásában, és szinte bármilyen kábítószerpótló cselekvést elfogadhatónak tart, hiszen "abból baj nem lehet, a kábítószerbe viszont bele lehet halni".
Szünetmentes szórakoztatás
2001. 09. 01. (V/35)
