hetilap

Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója bemutatta az új fantomrajzokat Fotó: V. Sz.

Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója az elmúlt hétvégén például azzal döbbentette meg a közvéleményt, hogy kijelentette: a korábbi hírekkel ellentétben nem hétmillió, hanem csupán hétszázezer forintot zsákmányoltak a rablógyilkosok a móri bankfiókból. Az Erste Bank rögtön cáfolta a rendőrség "értesüléseit", és hamarosan kiderült, a szóvivő egyszerűen elhallotta a pontos összeget, és téves információt közölt a sajtóval. A kommunikációs hibák másik eklatáns példája az volt, amikor az egyik napilapban szenzációs hírként jelent meg, hogy a rendőrség új verziót állított fel a bankrablásra vonatkozóan. E szerint a nyomozók két személyt keresnek, akik közül az egyik – egy büntetett előélet? férfi – három éve Székesfehérváron katonáskodott, és többször is megfordult Móron. A férfi – írta a lap – idén találkozott egy nyíregyházi ismerősével, és ekkor döntötték el, hogy kirabolják a móri bankfiókot. Kovács Lajos a téves információval kapcsolatban később kijelentette: egy újságíró kérdésére csupán példaként említette ezt a kitalált történetet, amellyel a nyomozás nehézségeit szerette volna illusztrálni, ám a zsurnaliszta ezt szó szerint vette.

A rendőrség a hét közepén sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra az elkészült fantomképeket, ahol részletesen beszámoltak a nyomozás jelenlegi állásáról, illetve tisztáztak több homályos információt is. Mint elhangzott, a fantomképek megrajzolása azért tartott ilyen hosszú ideig, mivel a tanúk mindannyian máshogyan emlékeztek az elkövetőkre, a bankfiók biztonsági kamerája pedig nem készített használható képeket. (A "kamera" tulajdonképpen egy fényképezőgép volt, amelyet riasztással lehetett működésbe hozni, illetve időközönként sorozatképeket csinált.)

Zsombok György alezredes, a nyomozás egyik vezetője egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Farkas Róbert–Horváth Szilárd-féle verzió még "életben van", annak ellenére is, hogy a helyszínről vett DNS-minta nem egyezett meg Horváth DNS-ével. "A két férfi mint elkövető vagy mint tettestárs a továbbiakban is számításba jöhet, azonban olyan információnk nincs, amely alapján büntetőjogi értelemben alapos gyanúval élhetnénk velük szemben." – magyarázta az alezredes.

Zsombok György azt is elmondta, hogy a nyomozás jelenleg összesen nyolc "vonalon" folyik. Az egyik legfontosabb szál a helyszíni adatgyűjtés, amelyet Kovács Lajos ezredes vezet, aki a tájékoztatón elmondta: a bank számítógépének, illetve ATM-automatájának adatai alapján viszonylag pontos kronológiai sorrendet tudtak felállítani az egyes cselekmények között. Elmondta például, hogy az egyik áldozatot – aki férjével építési kölcsönt szeretett volna igényelni a banktól – édesapja és édesanyja a kocsiban várta unokájuk társaságában, ám amikor látták, hogy két ismeretlen bezárja a bank ajtaját és eltávozik, az idős férfi gyanút fogott, és egy ideig követte a tetteseket. Rövidesen azonban visszatért a bankhoz, hogy megtudja, mi történt lányával és vejével. A rendőrség nem tudja, hogy ezt követően milyen irányba, és mivel haladt tovább a két férfi.

Lapunk kérdésére a nyomozó elmondta: a rendelkezésre álló információk alapján az elkövetőket "gátlástalan, rögtönző, kegyetlen és találékony" személyekként tudná jellemezni, és nem zárta ki, hogy fegyveres erők tagjai voltak, vagy jelenleg is azok.

Információink szerint a móri bankfiók állandó alkalmazottai közül ketten óriási szerencsének köszönhetően megúszták a mészárlást. Egyikük tanulmányi szabadságon volt, másikuk pedig pont a rablás napján volt hivatalos egy ballagásra. Az utóbbi hölgy reggel még bement munkahelyére, ahonnan fél tízkor távozott, helyére a nap további részére Székesfehérvárról érkezett egy kolléganő. Alig három óra múlva támadtak a rablógyilkosok. A székesfehérvári hölgy volt az, aki napokkal az eset után halt bele sérüléseibe.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek