Millenáris Park. Állami pénzek bőkez? forrása Fotó: MTI
Miután az Orbán-kormány több mint 20 milliós végkielégítéssel, és 10 milliós pofapénzzel felmondott Berkecz Máriának, a Millenáris Kht. vezetőjének, az új kormány jó érzékkel a KDNP ügyvivőjét, Mizsei Zsuzsát nevezte ki a Millenáris Kht. élére. Ezzel talán megnyugtatta a tavaszi zsongásban bepörgött fiatalokat, akik azt hitték, hogy "sör-virsli park" lesz az ő sok örömöt és könnyet megért Millenárisuk helyén, ha csak el nem törlik a föld színéről, és sóval nem vetik be, mint Karthágót. Mizsei "mesterségesen kialakított káoszra és az államnak komoly anyagi hátrányt okozó összefonódásokra bukkant", mikor hozzákezdett a rendcsináláshoz. Emlékszünk a havi százhúszezerért halakat etető munkásra, az étteremben ingyen fogyasztó főnökökre, az illegális szoftvereket használó Internet-caféra, a hét és fél millióért őrzött vendégkönyvre, a hatszázezer forintért bérelt walkie-talkie-kra. Úgy látszik, a Millenáris Park csak úgy ontja magából a jobbnál jobb sztorikat. A belépőjegy mellé adott bóvli karórákat több mint 200 millióért vásárolták, bár biztos számokat nem tudni, sajtóértesülések szerint legalább 160 milliós extraprofitot könyvelhetett el a beszállító. A kiállítás jegybevételének csaknem felét erre költötték tehát. A sajtó kérdéseire Berkecz Mária titoktartási kötelezettségére hivatkozva néma marad, s inkább bíróság előtt keresi igazát. Rágalmazási pert indított Mizsei Zsuzsa ellen.
A születés
De honnan is indult az egész? 1999-ben döntött úgy a kormány, hogy az ÁPV Rt. egy egyszemélyes kft. tulajdonában lévő, s neki 2,6 milliárddal tartozó Ganz Villamossági Művek területén bonyolítja le a millenniumi ünnepségeket. Az egykori gyártelep területén környezeti károkat mentesíteni, bontani, felújítani kellett. Hogy az Orbán-kormány által annyira utált közbeszerzési eljárásokat elkerüljék, létrehozták az egyszemélyes Kisrókus 2000 Kft.-t, amely több mint nyolcmilliárdot költhetett az építkezésekre, saját működésére ebből hatvanmillió jutott. Az építkezések 2001 nyarán befejeződtek, ám a millenniumi eseményeknek nem ez lett a helyszíne, másra tartogatták. Az építő a Millenáris Kht.-nak adta át a létesítményeket: az Álmok Álmodói kiállítás kettős üzemcsarnokát, egy stúdiót (Millenáris Teátrum), illetve a Fogadóépületet, melyeket frissen épült park vett körül. A kiállítás létrehozását megpályáztatták: a nem sokkal korábban alakult Millenáris Produkció Rt. nyerte a kétmilliárdos megrendelést. A szerződés értelmében a fennmaradó kapacitást – mintegy harminc százalékot – az rt. értékesíthette, ezért fizetett a Kisrókus Kft.-nek és a Millenáris Kht.-nak különböző jogcímeken több mint ötmillió forintot havonta. Ezt az összeget tehát az állam által tulajdonolt vagy bérelt eszközök üzleti célú használatáért fizette, saját hasznából. A park egyéb rendezvényeinek lebonyolítását a Pentaton Kft. nyerte el egyedüli indulóként. Mindketten 15 százalékos jutalékért vállalták a megbízást.
Színház az egész
S itt kezdődnek a buktatók: mint ismeretes, a stúdiót a Millenáris Kht. 200 ezer forintért adta bérbe a Millenáris Produkció Rt.-nek, s a tulajdonos Kisrókus Kft. bérelte hozzá havi húszmillióért a technikai berendezést két szolnoki cégtől. Az egyik a Fidesz-közeli Axon Bérlet Bérbeadó Kft. tulajdonában álló Studio Rent Kft., melyet 2001 januárjában hoztak létre, ekkor kötötték a körülbelül 250 milliós bérleti szerződést. Az Axon céget úgy hozták létre, hogy a stúdióberendezéseket az állam által bérleti díjként kifizetett összegekből finanszírozták, s közben a cég tulajdonát is gyarapították. Több mint 157 millió forint annak a bérleti szerződésnek az értéke, amelyet a Kisrókus Kft. a Millenáris Parkban lévő stúdió világításának bérlésére kötött a szintén szolnoki székhely? Szapáry Üzletház Ingatlanfejlesztő Kft.-vel. A kiállítás világításának bérlésére szintén a Szapáry Üzletház Kft.-vel szerződtek, több mint 107 millió forintért. A társaság egyik tulajdonosa Várhegyi Attila szolnoki polgármestersége idején a város vagyongazdálkodásának vezetője volt. El is ment tehát mintegy félmilliárd forint másfél év alatt bérletre.
A háromszáz személyes színházterem, s a hozzá csatlakozó szabadtéri színház tavaly ősz óta nagy forgalmat bonyolított. A Pentaton Kft. szervezte a teátrum rendezvényeit 1,4 milliárd forintból. (Ez körülbelül ötszöröse a Radnóti Színház éves költségvetésének). Az most mellékes is, hogy a Pentaton tulajdonosa Kolosi Tamás, Orbán Viktor egykori tanácsadója, a Tárki igazgatója. A programok gerincét azok a vidéki, határon túli, budapesti színházi produkciók jelentették, melyek a Millenáris anyagi segítségével jöttek létre, s cserébe premierjüket a park színházában tartották. Egy budapesti színház esetében persze felesleges pénzkidobás volt néhány kilométert szállítani a díszleteket egy tábori színházba, de kétségtelenül számos előadás ennek a szponzorációnak köszönhette megszületését, nem beszélve arról, hogy számos vidéki és határon túli színháznak nyílt lehetősége fővárosi vendégszereplésre. Még ha erre a kiruccanásra el is ment a támogatás jó része, különösen, ha messziről érkeztek. Nem is ebben volt az üzlet, hanem az előadások rögzítésében. Ami – szögezzük le – igen dicséretes dolog, hiszen a több kamerával, profi körülmények között elkészült mintegy hetvenhét film felbecsülhetetlen művészi érték; csak remélni tudjuk, hogy valamennyi látható is lesz a közszolgálati televízió műsorán. Az azonban már elgondolkoztató, hogy minderre fél milliárdot költött a Millenáris Kht., ami több, mint amit a Magyar Mozgókép Közalapítvány pályázati pénzként játékfilmekre évente ki tud osztani. Nem meglepő hát, hogy a Pentaton az Ezüsthajó Kft.-t és Wermer András és Káel Csaba cégét, a Well Done-t bízta meg a felvételek elkészítésével. Ők átlagosan 2,8 milliót kértek egy filmért, amiért az MTV csak 2 milliót fizetett. A különbséget természetesen lenyelte a Millenáris Kht. Nem légből kapott tehát az a vélekedés, hogy a Millenáris stúdiójának felszerelése, s az ott felhizlalt cégek lettek volna egy Fidesz közeli tévécsatorna alapjai. Ám a választások közbeszóltak, s a Hír Tv létrejötte egyelőre akadozik. Talán az idő volt szűkös, vagy a busás hasznot bezsebelő cégek nem kívánják vagyonukat egy kétes kimenetel? vállalkozásba fektetni?
Egy szép álom
A park fő attrakciója az Álmok Álmodói kiállítás, mely a Marczibányi tér felőli két csarnokban talált elhelyezésre. Pontosabban másfél csarnokban, mert az egyiket a talaj szennyezettsége miatt félig le kellett bontani, a csonkoltságot üvegfallal jelezte az építész, a két csarnokot pedig egy spirál formájú épülettel kötötte össze. A kiállítást december 17-én, az eredeti határidőhöz képest mintegy kilenc hónapos késéssel nyitották meg. Időközben a kivitelezővel való nézeteltérések miatt lemondott a kiállítás rendezője, Jerger Krisztina, ám a csúszás nem ennek volt tulajdonítható. Árulkodó azonban, hogy a kivitelező cégnek nem szabtak konkrét határidőt. Így történhetett, hogy a két évre nyújtott millenniumi ünnepségsorozat lezárulta után nyílt meg a tulajdonképpeni millenniumi kiállítás. Alighanem politikai okokból, a választási kampány felvezetésének szánták a kiállítást. Más Fidesz-projektekhez hasonlóan ennek létrejöttét is a legteljesebb titkolózás kísérte. A muzeológus szakmát kizárták az előkészítésből, akikkel konzultáltak, azokkal évekre szóló titoktartási szerződést írattak alá. A végül 13 ezer négyzetméteren Eleőd Ákos és Szegő György tervei alapján létrejött kiállítás mögött mindvégig Wermer András állt. Miután a tárgyak zömét az Országos Műszaki Múzeumtól bérelte a kiállítás, s a páratlan gyűjtemény nem rendelkezik kiállítási lehetőséggel, s köztudott, hogy Nyugat-Európában az ilyen jelleg? múzeumok a legnépszerűbbek, logikusnak tűnt, hogy az Álmok Álmodói lebontása után a Műszaki Múzeum itt nyerjen elhelyezést. Ám, mint kiderült Wermerék inkább üzleti célú hasznosítást terveztek. Mizsei Zsuzsa lapunk kérdésére, szakértőkre hivatkozva hangsúlyozta, hogy az egykori üzemcsarnok időszaki kiállításra igen, ám klasszikus múzeumi feladatokra alkalmatlan. Nem megoldott a fűtés, a légkondicionálás, a raktározás, tehát az alapvető műtárgyvédelem és műtárgykezelési szempontoknak nem, vagy csak részlegesen felel meg.
Az egész terület tulajdonosa az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Kisrókus 2000 Kft., amely csak 2002. december 31-ig, illetve a Millenniumi ünnepségek végéig adta át a Millenáris Kht.-nak a területet. Az ünnepségek véget értek, az utóhasznosításba a tulajdonosnak is lesz beleszólása. Az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója, Büky Dorottya kérdésünkre elmondta, hogy ismeretei szerint még nincs kormányzati döntés arra vonatkozóan, hogy a területet továbbra is rendezvénycélokra kell-e fenntartani. Az ÁPV Rt. egyelőre nem a park, hanem annak tulajdonosi társasága, a Kisrókus 2000 Kft. jövőjével kíván foglalkozni. Amennyiben a Millenáris Parkot és a hozzátartozó ingatlanokat az állam nem kívánja rendezvénycélokra fenntartani, akkor a társaság alaptevékenységének megfelelően az egyes ingatlanelemeket piaci eszközökkel hasznosítani fogja.
Van tehát egy hatalmas kiállítási csarnok, ahol még komoly beruházások szükségesek, hogy használható legyen a jövőben is. Van az üres stúdió, s a leginkább diszfunkciós Fogadóépület. A Zöld Péter játszótér területe már régen el van adva, a tulajdonos lakóparkot tervez ide. Kérdés az is, mi lesz a Gazdasági Minisztérium mögötti szerelőcsarnokkal, ha a kerület feloldja az időleges építési és bontási tilalmat.
2002. 08. 29. (VI/35)
