"Képzeljünk el egy olyan világító m?anyag fóliát vagy optikai kábelt, amelyet bármilyen alakúra hajtogathatunk – a lehetőségeket mindössze a fantáziánk korlátozza" – magyarázza az új felfedezés lényegét Stewart Hough, a Cambridge Display Technologies elnökhelyettese. Hough cége az új típusú monitor leglényegesebb alkatrészének, a szerves fénykibocsátó diódáknak (OLED) a fejlesztésén dolgozik. Elektronikával és világítástechnikával foglalkozó cégek jelentős összegeket fektetnek be az OLED-del kapcsolatos kutatásfejlesztésbe. Köztük a Kodak, a Samsung, a Philips és a DuPont egymással versenyezve dobják piacra apró képernyőiket, hogy megelőzzék versenytársaikat.
A monokróm képernyők jelenleg csak néhány termékben jelennek meg: mobiltelefonokban, MP3 lejátszókban, autórádión. A hamarosan színesben is előállítható új, fénylő képernyő azonban nemsokára digitális kamerákon, autók műszerfalán, tévéken és számítógép-monitorokon is megjelenik.
Az OLED 2002-ben még csak mintegy 80 millió dollárnyi forgalma 2008-ra a várakozások szerint akár 2,3 milliárdnyira is ugorhat. Az új optikai eszköz az elemzők szerint felváltja majd a szilíciumalapú folyadékkristály-kijelzőket, amelyeket az órától a számítógépig, a lapos képernyőtől a tévékészülékekig használnak. A hajlítható képernyők mögött rejlő ötlet szó szerint Nobel-díjas: 2000-ben az elektromos áramot vezető polimerek felfedezéséért kapta meg a kémiai díjat három kutató.
Az OLED-képernyők szerves anyagból készülő apró diódasorokból állnak, amelyek két üveg között helyezkednek el, akár egy szendvicsben. Ahogy az elektromos áram áthalad rajtuk, változatos színekben kezdenek világítani. Szakértők szerint mintegy tíz év szükséges ezeknek a hajlítható képernyőknek a kifejlesztéséhez, mivel ehhez hajlítható áramkörökre és más elektronikai komponensekre is szükség van.
Egyes cégek – mint a DuPont és a Lucent Technologies\' Bell Labs – már kísérleteznek az új típusú képernyőhöz szükséges, hajlítható plasztik elektronikával. Ami a jövőt illeti: a hordozható számítógépekhez és videokamerákhoz szükséges, kisebb méret? képernyők egy-két éven belül elkészülhetnek. Nagyobb méretben való gyártásuk egyelőre problémásabbnak tűnik, az igazi technológiai ugrást a tévékészülékekben való használatuk bevezetése jelentheti majd.
A brit Cambridge Display Techno-logy által használt különleges technológia lehetővé teszi, hogy a képernyőket alkotó, elektromosságot vezető polimereket a tintasugarashoz hasonló nyomtatóval egész egyszerűen "rányomtassák" a hajlítható üveglapokra. Ez a technológia néhány éven belül utat nyit a hajlítható képernyők olcsó előállításához, hiszen nem lesz szükség a jelenleg forgalomban lévő LCD-kijelzők gyártásakor használt vákuumtechnológiára. Az új képernyők minőségileg is jobbak lesznek, mivel kontrasztosabb és élénkebb színeket adnak majd, mint az LCD-kijelzők. Egyetlen hibájuk, szemben a jelenlegi technológiával, hogy hamarabb vesztik el a színüket: néhány ezer óra használat után bíborvörös árnyalatban kezdenek pompázni.
2002. 12. 20. (VI/51)
