hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A költő hasztalan vonít
A szabadsággal kell tudni mit kezdeni

2003. 09. 08.
Most már azok a külpolitikai elemzők, akik idáig kifejezetten Amerika- barátnak látszottak, szintén azt mondják, hogy Bush iraki akciója teljes egészében kudarcba fulladt. Amerika új Vietnámot csinált magának, állítják egyesek, mások szerint inkább a Szovjetunió afganisztáni kalandjának a szindrómája ismétlődik. A lényeg: úgy látszik, Irak így nem pacifikálható, valamit elszámítottak. Augusztus 25-én közölte a CNN, hogy a háború utáni konfliktusokban – bombamerényletek, orvtámadások, mesterlövészek stb. – elesett amerikai katonák száma már azonos a szorosan vett harci cselekmények közben (május 1-jéig) elesettek számával. Ráadásul a közel-keleti állapotok sem javultak, inkább romlottak. 



"Európa fél a bűnözéstől, fél a faji zavargásoktól, fél önmaga humanizmusától, és erre a félelemre építi stratégiáját" Fotó: Reuters

Romlik a helyzet Izraelben is. Az izraeli–palesztin konfliktust megoldani hívatott Road Map, az "útiterv" mára szintén látványosan megbukott. Azt hitték, elég az új palesztin miniszterelnököt – Mahmud Abbászt – fölépíteni, csakhogy ezzel együtt Arafatot is le kellett volna építeni. Igaz, Arafat mellett Európa is kiállt. 

Európát s főképp Németországot könnyebb volt a második világháború után pacifikálni. A Harmadik Birodalom a kapitulációval gyakorlatilag kiszenvedett, utóvédharcok alig folytak. A veszélyt nem a posztnáci ellenállás jelentette, mert az nem volt (a német katona csak reguláris hadseregben képes harcolni), a veszélyt a nyomor jelentette, Európát fölfalni készültek a tetvek, a patkányok, a járványok, és a maradékra lecsapott volna Sztálin, ha Amerika nem segít a Marshall-tervvel. 

A németeknek csak tőke kellett és nyersanyag. Hagyományaik voltak, volt hová visszacsatolniuk. Léteztek német ipari hagyományok, létezett német munkakultúra. És ez, a Marshall-terv vonatkozásában, egész Nyugat-Európára érvényes volt. Ami a társadalmi-politikai pacifikálást illeti, Hitler előtt létezett egy kultúrnemzet. Létezett német humanizmus. Volt egyszer egy weimari demokrácia. Létezett német szociáldemokrácia és polgári (!) jobboldal. 

Irakon miért nem segíthetne ma egy Marshall-terv? Mert nincs hová visszacsatolniuk. Sem a nyugati civilizációval koherens kulturális, sem ipari, sem a munkamorált illető hagyományaik nincsenek. A németek a Birodalom összeomlása után tudtak mit kezdeni a Führer pusztulása által nyert szabadsággal, az irakiak nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy nem ül már a nyakukon a diktátor. 

Hol tévedett Bush és csapata? Nem kellett volna belevágni a Biztonsági Tanács támogatása nélkül? Ugyan! Az Egyesült Nemzetek is, Európa is jobban fél az amerikai hegemóniától, mint az iszlám terrortól, még most is, hogy Irakban fölrobbantották az ENSZ-missziót. (Ez is, ugye… a derék Szaddám Huszein még csak hülyét csinált az ENSZ-ellenőrökből, de nem gyilkolta meg őket, ellentétben ezekkel a "szabad" irakiakkal. Ez lett belőle, hogy Bush exportálni akarta Irakba a demokráciát.) A terroristák ugyanis Európát bölcsen megkímélték, és így megvásárolták. Finomabban: semlegesítették. Kiiktatták Kínát és Japánt. India maga is be van rezelve.

Oroszország meg vissza akarja szerezni nagyhatalmi státuszát, ezért nem áll be Amerika mellé másodhegedűsnek, továbbá nem felejtette még el Afganisztánt, és az oroszok is be vannak rezelve, és nem csupán a csecsenek, de az egész déli határvidéket körülölelő muzulmán államok miatt. Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Tadzsikisztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, nem beszélve Törökországról – szóval Putyin visszafogottsága sok mindennel magyarázható, többek között Oroszország irányíthatatlanságával, a kriminokrácia virulásával, meg az ország gazdasági és katonai leépülésével is… 

Rossz volt Bushék katonai terve? Lehet. Nagy hadigépezet, kevés katona – gondolták a Pentagonban. De kevés katonával nem lehet pacifikálni. Hát sok amerikai katonával vajon lehet-e? Itt nincs a tálibokkal szembenálló Északi Szövetség! A síiták nem szövetségesek, mint kiderült. A kurdok kevesen vannak és megosztottak (a törökországiakat és az irániakat nem lehet bevonni!). Volt eddig Szaddám Huszein zsarnoki diktatúrája alatt egy karanténba zárt iszlám szörnyállam. Most Huszein kiiktatásával, a határok megnyitásával, a karantén föloldásával ezt a szörnyállamot sikerült az amerikaiaknak eszkalálniuk. 

Azt mondják az elemzők, hogy a diktatúra alatt azért normális élet volt (hát igen – ilyen a diktatúrák természete); volt valamennyi ennivaló, volt munka, volt víz, volt áram… most nincs. Ja, hogy maguk az iraki (vagy iszlám-önkéntes) ellenállók robbantgatják nap mint nap az infrastruktúrát, minél
rosszabb, annál jobb alapon? Mi a teendő? Van a külpolitikai elemző uraknak valami ötletük? Vagy nincs mit tenni, Amerika adja meg magát Oszama bin Ladennek és az iszlám terrornak (persze India is, Hátsó-India is, a Fülöp-szigetek is…); Európa meg sunyítson, hátha a terroristák egyelőre megkímélik? Főképp, ha következetesen Izrael-ellenes és Arafat-párti marad… ?

Európa amúgyis fél. Fél az "alantas" munkákra nyakló nélkül befogadott ázsiaiaktól, afrikaiaktól (akik javarészt muzulmánok), akiknek csak a munkaereje kellett, a személyük nem; akiket nem volt képes integrálni, és akiket Európa humánus társadalma végül is az Egyesült Államok-beli fekete gettókhoz hasonló dzsumbujokba kényszerített. Fél a bűnözéstől, fél a faji zavargásoktól, fél önmaga humanizmusától, és erre a félelemre építi stratégiáját az Amerika-gyűlölő, titkoltan antiszemita és Izrael-ellenes, palesztin-párti európai liberalizmus. Nem mondom, hogy terrorpárti, de mélyen hisz benne, hogy a terror Amerikát fenyegeti, és nem Európát. 

***

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!