Pihenés a vizsgák között Fotók: S. L.
A Föld lakosságának nagy része kiemelt veszélyeztetettség? zónákban él. Több száz kutató által összeállított adatbázisból kiszámították, hogy a világ nagyvárosainak a fele tartozik abba a térségbe, ahol a földrengések többsége előfordul. Katasztrófák esetén pedig civil mentőkutyás szervezetek sora várja, hogy segíthessen: a hatvanas években főleg Nyugat-Európában, a kilencvenes évektől már Kelet-Európában is sorra alakultak ilyen csapatok. "A tavaly karácsonyi iráni földrengéskor a csapat tagjai összecsomagolva vártak a bevetésre, ám végül itthon kellett maradniuk, mert a Belügyminisztérium inkább egy százezer dolláros gyorssegély mellett döntött" – tájékoztat Hendzsel Ferenc nyugalmazott tűzoltó őrnagy, aki több évtizedes szakmai gyakorlatát kamatoztatja a PKKM civil szervezetnél.
A mentőkutyákat nemcsak ilyen katasztrófák esetén alkalmazzák életmentésre, hanem idomíthatóak többek között vízi mentésre (fuldoklók kimentésére), lavinában eltűntek felkutatására vagy csak egyszerűen elkóborolt gyermekek, eltévedt emberek megkeresésére. Két éve például a kutyák segítségével találtak meg egy másfél éves, elkóborolt kisgyermeket Csákberényben. "A riasztások száma igen változó, több tucat is lehet évente, ez a szám azonban évről évre nő" – felelte érdeklődésünkre Leczki Sarolta, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság Mentőkutyás Szolgálatának vezetője, egyben a PKKM szakmai vezetője.
Mint megtudom, a PKKM tagjai a legkülönbözőbb foglalkozási ágazatokból érkeztek: van közöttük katonaorvos, hivatásos tűzoltó, nyelvtanár, mentőápoló, mérnök, diák stb., akik vállalkoztak erre a karitatív jelleg? munkára. Minden önkéntessel közlik: ezt a munkát nem lehet félvállról végezni, a belépés után már kötelezettségeik vannak. Vállalni kell a kutyák rendszeres felkészítését, a kényelmetlenségeket, a váratlan riasztásokat – cserébe egy olyan "hobbit" kapnak, aminek "értelme van".
Mentésre minden fajta kiképezhető
2004. 04. 09. (VIII/15)
