Weinberger víziója mára valósággá vált, egyetlen eltéréssel: a nyugati világ jelenleg vesztésre áll ebben a háborúban. Az interneten folytatott harcnak ugyanis két fontos célja van: a propaganda, valamint a hálózatokon keresztül elkövetett szabotázsakciók.
A világháló nyújtotta lehetőségeket már korán felismerték olyan szélsőséges politikai erők – például náci csoportok –, amelyek korábban más médiumokon keresztül nem tudták nézeteiket terjeszteni. Az elmúlt néhány évben azonban olyan új szereplők jelentek meg a neten, akik a kibertérre is kiterjesztették a dzsihádot. A mozlim szélsőségesek számára az internet fantasztikus eszköznek bizonyult, amely forradalmasította a propagandatevékenységet, valamint a toborzást. Weblapok ezrei hirdetik a dzsihádot, gyűjtik az aktivistákat: az Egyesült Államokban ez év áprilisában állították bíróság elé az Idahói Egyetem egyik doktoranduszát, mert a Hamaszt és más terrorszervezeteket népszerűsítő weblapokat működtetett, illetve bankkártyacsalás segítségével támogatott az ezekhez a csoportokhoz tartozó személyeket.
A Jerusalem Post információi szerint az Irakban használt autóba rejtett bombákat Szíriából csempészték be a terroristák, akik arab nyelv? honlapokon és chatroomokon keresztül szervezték az akciókat. A beazonosításuk nehéz, mivel folyamatosan változtatják – a gépeket azonosító – IP-címeiket, illetve az sem ritka, hogy "elrabolnak" honlapokat, amelyeket egy ideig a saját céljaiknak megfelelően működtetnek. Ez történt a múlt évben egy alaszkai középiskola honlapjával, amelyet szintén egy iszlám csoport foglalt el, majd több mint ezren használtak, mielőtt továbbléptek volna egy következő oldalra.
A harc azonban nem csak a propaganda és a mozgósítás területén zajlik. A Washington Post már 2002-ben beszámolt arról, hogy az amerikai titkosszolgálatok felfigyeltek arra, hogy az al-Kaida emberei atomerőművek, vízierőművek és más jelentős komplexumok számítógép-hálózata körül szimatoltak. Ezt megelőzően a Los Angeles-i repülőtéren fordultak elő titokzatos áramkimaradások, amelyek mintegy száz járatot érintettek, és amelyeknek következtében két repülőgép a megengedettnél közelebb került egymáshoz. Az ilyen jelleg? akciók persze már az internetháború "nehézfegyvereinek" számítanak, melynek következtében valóban nagy csapást lehet mérni egy nemzetre. Gondoljunk bele, hogy mi történik akkor, ha esetleg a terrorakciók következtében erőművek sora esik ki az áramszolgáltatásból – ennél kisebb problémák miatt volt tavaly egész Olaszországra kiterjedő áramszünet. Arra pedig már volt példa, hogy egy számítógépes vírus – nevezetesen a Slammer – leszakított egy atomerőművet az elektromos hálózatról, a tavalyi év során, Ohióban.
Az ilyen jelleg? akcióknál vannak "fapadosabb", de szintén rendkívül káros akciók is, amelynek során az elkövetők túlterhelik, "lefagyasztják" a támadott szervereket. Erre volt példa a koszovói háború idején, amikor a NATO honlapja vált működésképtelenné a rengeteg e-mail miatt, amivel bizonyos csoportok bombázták a szövetség szervereit. Hasonló jelleg? támadás érte a 2000-ben kezdődött intifáda első napjaiban az izraeli szervereket és internetszolgáltatókat, a Wiesenthal Központ egy friss jelentése szerint pedig az al-Kaida és a Hamasz mintegy tízezer fős csapatot toboroz az izraeli kormány honlapjai elleni támadáshoz. Komolyabb támadásnak minősülnek azok az akciók, melynek során az oldalak és adatbázisok feltörésével az elkövetők fontos adatokhoz jutnak hozzá. Ez történt egy Izrael-barát amerikai lobbicsoport, az America-Israel Public Affairs Comittee honlapjával, ahonnan a hackerek a támogatók hitelkártyaadataihoz jutottak hozzá.
A BBC beszámolója szerint az iraki háború megindítását követően több mint ezer honlapot törtek fel – többek között az amerikai haditengerészetét is – melynek során háborúellenes és amerikaellenes feliratokat tettek fel a megtámadott weblapokra.
Ezeknél jelentősebb támadásról adott hírt a Washington Post ez év áprilisában: ismeretlen tettesek hacker támadást intéztek a Nemzeti Tudományos Alap (NSF) által működtetett időjárás-előrejelzésre, géntérképezésre és más tudományos célokra használt TeraGrid hálózat ellen, aminek következtében a hálózat és az azon működő szuperszámítógép napokig elérhetetlenné vált. A támadás során, amely mintegy húsz intézmény ellen irányult, a hálózat és a rajta levő erőforrások jelentős része átmenetileg a hackerek kezébe került. Russ Cooper, a TruSecure Corporation kutatásvezető munkatársa a Washington Postnak elmondta, hogy ilyen hatalmas számítástechnikai potenciállal már a teljes internet jelentős részei lebéníthatóak, ez pedig hatalmas problémákhoz vezethet. Az internet ugyanis egy olyan hálózat – mint azt Barabási Albert László Behálózva cím? könyvében leírta – amelyik szinte teljesen érzéketlen a véletlenszer? kiesésekkel szemben, de védtelen az összehangolt, a nagy csomópontokat támadó akciókkal szemben.
Az internet elődjének tekinthető katonai kommunikációs hálózatot eredetileg úgy tervezték, hogy ne legyenek benne kiemelt csomópontok, amelyekhez nagyon sokan kapcsolódnak, így ez bármilyen támadást túlélt volna. Az internet azonban a civilszférába kikerülve olyan fejlődésnek indult, melynek következtében vannak fontos, sok felhasználót ellátó csomópontok, valamint ennél kevésbé fontos vagy lényegtelen csomópontok is. Ez könnyen érthető, ha arra gondolunk, hogy egy kis repülőtér kiesése nem okoz áthidalhatatlan problémákat, a New York-i Kennedy reptér leállása azonban a repülőgépforgalom megbénulásához vezetne egy egész térségben. Az internet napjainkban olyan problémákkal szembesíti a biztonsági erőket, amelyekre korábban gondolni sem mertek: a terrorveszély következtében egyre nagyobb az igény az e-mailek, honlapok, az adatforgalom ellenőrzésére. Ezt látja el az amerikai Nemzetvédelmi Ügynökség (NSA) által létrehozott, és az Egyesült Államok, Ausztrália, Anglia, Kanada és Új-Zéland által működtetett Echelon lehallgató- rendszer, amely a világ minden földrészén elhelyezett titkos lehallgató-antennákkal veszi az elhangzott telefonbeszélgetéseket, telefax és e-mail-üzeneteket, az adatokat pedig speciális hangfelismerő, szövegfelismerő, valamint tanulásra képes szoftverekkel (neurális hálókkal) ellátott szuperszámítógépeken elemzik, így szűrve a lehetséges terrorista tevékenységeket.
A biztonság növelése ugyanakkor mindenképpen a magánszféra szűkítéséhez vezet. Az Egyesült Államokban nemrégiben két demokrata szenátor indítványozta, hogy a nyomozóhatóságok számoljanak be a Kongresszusnak arról az adatgyűjtési technikáról, amelynek során e-maileket, pénzmozgásokat, egészségügyi jelentéseket, újságelőfizetéseket stb. vizsgálnak a terror után nyomozva. "Az amerikai népnek joga van ahhoz, hogy megtudja a szövetségi hatóságok milyen információkat halmoztak fel róluk, hogyan tárolják azokat és milyen célokra akarják felhasználni"– áll a szenátorok beadványában.
2004. 05. 27. (VIII/22)
