Az APEH minden területi igazgatóságán található úgynevezett panasziroda, ahol bármikor készségesen tájékoztatják az embert, hogyan tud polgártársával szemben névtelen bejelentést tenni. A bepanaszolás menete egyszer?: a szóban forgó személy minden adatát, amit csak a bejelentő ismer, felírják, hogy be tudják azonosítani a "gyanúsítottat", majd részletezni kell a vele kapcsolatos problémákat. A panaszt a lakóhely szerinti területi igazgatóságon kell leadni, ami aztán a megfelelő osztályra kerül kivizsgálásra. Telefonon is megtehető a bejelentés. A névtelen bejelentőnek értelemszerűen semmiféle problémája nem származhat a panasztevésből, de azoknak sincs okuk aggodalomra, akik aláírják jelentésüket, mivel a bejelentő neve nem adható ki.
Nagy József, az APEH tikársági főosztályvezetője lapunknak kifejtette: évente átlagosan 3500 – leggyakrabban telefonos – bejelentés érkezik a hivatalhoz, ami napi 10-15 hívást jelent, melyek kivizsgálásra kerülnek. A vádak csupán 35-40 százalékban bizonyulnak megalapozottnak. Ez a százalékarány valamivel alacsonyabb, mint az APEH által "szúrópróbaszerűen" indított vizsgálatok esetében. Nagy József hangsúlyozta, hogy a bejelentések az APEH összes vizsgálatainak alig egy százalékát teszik ki, és bevétel szempontjából sem túl jelentősek (néhány tízmilliós nagyságrend? hasznot hoznak). A szakértő szerint az APEH nem tudja, de nem is feladata eldönteni, hogy a beérkező jelentések igazságérzetből vagy bosszúból fakadnak-e. Tény azonban, hogy indíttatástól függetlenül, a törvények a bejelentő védelmével foglalkoznak, ami sokszor alapvető fontosságú, hiszen sokan függelmi viszonyban levővel (például munkaadóval) szemben teszik a bejelentést. Nagy József hozzátette: a gyakorlatban semmiféle felelősségre vonás nem történik, ha a bejelentő személy általi vádak alaptalannak bizonyulnak.
A cikkünk elején bemutatott kereskedő elmondta, hogy az intézkedő adófelügyelő az eljárás során többször tanújelét mutatta, hogy mi a véleménye "a kicsinyes besúgóról". A felügyelő több visszás esetet is elmesélt.
Egy pék bejelentést tett, sérelmezve, hogy munkaadója fél éven át feketén foglalkoztatta, ezért amikor megbetegedetett, nem kapott táppénzt. Bejelentette továbbá, hogy a nevezett pékségben szinte mindenkit feketén dolgoztatnak. Az APEH munkatársai ellenőrzést tartottak, melynek során megállapították, hogy a jelen levő dolgozók túlnyomó része a szabályok szerint áll alkalmazásban. A feltárt hiányosságokat természetesen szankcionálták, de nem felejtkeztek el a bejelentő munkavállalóról sem. Behívatták, és felelősségre vonták amiatt, hogy bár fél éven keresztül fizetést kapott a pékségben, jövedelméről nem tájékoztatatta az adóhatóságot.
Egy ízben egy férfi azzal vádolta szomszédját az adóhatóságnál, hogy az feketén működtet egy autószerelő műhelyt, és az abból származó jövedelméből finanszírozta a házára az emeletráépítést. A vizsgálat során kiderült, hogy a feljelentett férfi hobbiból szerel össze veterán autókat, valamint a házépítésének minden mozzanatát számlákkal tudta igazolni. Ezek után a revizorok becsöngettek a feljelentőhöz, és meglepetésükre ott tíz idősebb asszonyt találtak, egy komplett varroda dolgozóit. Kiderült: mindannyian bejelentés nélkül dolgoztak. Az alapanyagokról nem volt számla. Ráadásul bebizonyosodott: a varrógépek egytől egyig lopottak voltak. Az eredetileg feljelentő férfi végül is börtönbe került.
A Telefontanú Program Magyarországon 2001. óta működik az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK) belül, ahol az ingyenes zöldszámon fogadják a bejelentéseket. A program alapötlete az Egyesült Királyságból származik, ahol már 13 éve működik ez a rendszer, segítendő a bűnfelderítést és a bűnmegelőzést. A Telefontanú program azoknak az állampolgároknak kínál lehetőséget, akik információval rendelkeznek bűncselekményekről, bűnelkövetőkről, de nem kívánnak a rendőrséghez fordulni, mert félnek az elkövető vagy társai, hozzátartozói esetleges bosszújától. Mint azt Gál Mariann főhadnagy elmondta, naponta átlagosan 50-60 telefonhívás érkezik. Ha ebből levonják a telefonbetyárokat és a "szórakozó" gyerekeket, akkor napi 40-50 komoly hívásról lehet beszélni. A hívások egy része nem a rendőrség hatáskörébe tartozó ügyekkel és nem jogsértésekkel kapcsolatos. A telefonvonalat kezelőknek időnként pszichológusnak, lelki segélyt nyújtónak kell lenniük. Vannak, akik panaszukkal már minden fórumot végigjártak, de az ügyükben nem született számukra elfogadható döntés, úgy érzik, a Telefontanú egy újabb lehetőséget jelent számukra. Gál Mariann elmondása szerint a beérkező hívások mintegy 10 százaléka releváns bűnügyileg. Az esetleges alaptalan vádaskodásoknál sem kezdeményeznek büntetőeljárást a bejelentő ellen.
A feljelentés kultúrája
A megalapozatlan névtelen feljelentések "bevett gyakorlata" mögött többféle, egymással összefüggő dolog állhat – nyilatkozta lapunknak Szegő Ágnes pszichológus. A legkézenfekvőbb magyarázat az irigység és a bosszú.
2004. 09. 24. (VIII/39)
