Politikai napilapok mélyrepülésben Fotó: Somorjai L.
Ez a közelmúltban lezajlott történet jól illusztrálja a bulvárosodó hírforrások tizenéves korosztályra gyakorolt hatását, akik az internet mellett leginkább a kereskedelmi televíziós csatornákból és a bulvársajtóból tájékozódnak. A 16–18 éves diákok több mint egyharmada viszont semmilyen újságot sem vesz a kezébe, és sokszor alapvető tényekkel sincsenek tisztában – derül ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) friss felméréséből.
A FISZ idei felmérése 655 érettségit adó középiskola 34 ezer 10–12. évfolyamos diákja között, kérdőíves módszerrel készült. Azt vizsgálták, milyen alapon döntenek a diákok a továbbtanulásról, milyen médiumból tájékozódnak, és azt is felmérték az idén, milyen 20. századi közéleti szereplőkről vannak ismeretei a fiataloknak, illetve hogy kiket ismernek avagy utasítanak el.
A legnagyobb meglepetéseket talán a legutóbbi kérdéskörre adott válaszok szolgáltatták. "Azt kértük, hogy közéleti személyeket soroljanak fel a diákok. Ehhez képest az élmezőnyben politikusok végeztek, pedig írhattak volna színészeket, tudósokat, sportolókat, bárkit" – mondta érdeklődésünkre a FISZ egyik, a felmérésben részt vett munkatársa.
Arra a kérdésre, "Ki az a személy a huszadik századi közéletből, akit a leginkább elismersz?", a válaszadók 19 százaléka Orbán Viktort, 13
százaléka Göncz Árpádot és 4 százaléka Medgyessy Pétert jelölte meg. A többiek – írók, költők, televíziós személyiségek – csak utánuk következtek. Arra a kérdésre, "Ki az a személy a huszadik századból, akit leginkább elutasítasz?", 19 százalékot kapott Medgyessy Péter és 15 százalékot Orbán Viktor. Az ismertség tehát nem feltétlenül jelent elismertséget a magyar közéletben – vonható le a konklúzió – , miközben megkérdezhetnénk: a politikusok mint közéleti szereplők túlértékeléséért vajon nem a média a felelős?
A külföldi szereplőkre vonatkozó felmérés során nyolcszáz "közszereplő" közül a válaszadók 1 százaléka Oszama bin Ladent, 2 százaléka pedig Adolf Hitlert tartja a leginkább elfogadható személynek. A másik kérdésre válaszolva viszont 25 százalékuk első helyen utasítja el a fasiszta diktátort. Ebben
a kérdéskörben Bush elnököt többen – a válaszolók 23 százaléka – utasítják el, mint a terrorista bin Ladent, aki 16 százaléknyi "szavazatot" kapott. Zavarba ejtő – avagy zavarból fakadó – eredmények, pedig csak néhány példát ragadtunk ki a felmérési válaszokból. A jövő vezetőinek számító, biztosan továbbtanulni szándékozó diákok felfogása így is megkérdőjelezi egyes intézmények oktatásának színvonalát és hatékonyságát, egyben rámutat a fő tájékozódási pontot jelentő médiumok felelősségére.
A továbbtanulás előtt álló diákok az interneten vagy pedig a kereskedelmi televíziós csatornákon keresztül érhetők el leginkább, legkevésbé pedig a politikai-közéleti jelleg? napilapokkal – derül ki a felmérésből. A megkérdezett tizenhat-tizennyolc éves diákok több mint egyharmada ugyanis egyáltalán nem olvas nyomtatott sajtóterméket, napilapot olvasó társaik legtöbben a Blikket, legkevesebben a politikai napilapokat forgatják. Emellett viszonylag népszerűnek mondhatóak a megyei napilapok, amelyek megközelítik a bulvársajtó olvasottságát. A magazinok közül a fiatalok körében (sorrendben) a Story, a Best és a Nők Lapja a legnépszerűbb, ezt követi a Meglepetés és a Kiskegyed. A televíziós csatornák közül a közszolgálati adók a legnépszerűtlenebbek a diákok között, a népszerűség élén a két nagy kereskedelmi csatorna áll.
A fiatalok tájékoztatásában immár első helyet foglal el az internet, melyet közel 90 százalékuk használ – rendszeresen vagy ritkábban. A diákok 74 százalékának van e-mail címe, és közel ötven százalékuk már otthon is rámehet
a világhálóra. "Ha valami konkrét információra kíváncsiak, az internet az, amiből leginkább tájékozódnak a diákok" – mondta lapunknak a FISZ munkatársa. A média struktúrájának átalakulása tehát az új médiumoknak, köztük az internetnek is nagymértékben köszönhető, a tartalmi átalakulások azonban más okokra is visszavezethetőek.
"A minőségi lapok példányszámának csökkenése és a bulvárosodás folyamata nem magyar sajátosság, hanem világtendencia – hívta fel a figyelmünket a jelenséggel kapcsolatban Bajomi-Lázár Péter médiakutató.
A nyugati, nagy tekintély? lapok úgy igyekeznek visszaszerezni olvasóikat, hogy szintén elkezdtek bulvárosodni, különösen formátumukban: például a hagyományos nagy méretről – részben vagy egészben – többen átálltak a kisebb, úgynevezett tabloid formátumra. Emellett hangsúlyosabbak lettek a vizuális elemek, a színes képek, az illusztrációk és a blikkfangos címek, amelyek a magyar minőségi napilapokat is egyre inkább jellemzik" – mondta lapunknak a Médiakutató folyóirat főszerkesztője. Majd hozzátette: a magyarokat a bulvárosodás talán azért éri sokként, mert 15 évvel ezelőtt még egyáltalán nem léteztek nyugati értelemben vett bulvárlapok az országban. A kereskedelmi rádiók és tévék, valamint az internet megjelenése ugyancsak hozzájárult a tájékozódási szokások megváltozásához.
Másrészt viszont a rendszerváltozás nagy társadalmi kérdései az elmúlt tíz évben lezárultak, és az emberek tekintélyes része kiábrándult a politikából. Az emberek jó része ezért fordul a bulvársajtó és a kereskedelmi média felé, amely már nem a fontos, hanem az érdekes hírekre fókuszál – érvelt Bajomi-Lázár Péter.
"Az utóbbi években hihetetlen módon átstrukturálódott a magyar fiatalok érdeklődése a politikai térről egy individuális térre" – vélekedett lapunknak Bauer Béla, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója. Bauer szintén úgy látja, hogy az embereket egyre inkább frusztrálja a politika, amely nem a kisember problémáinak megoldására keresi a választ, hanem inkább az éppen aktuális politikai elit érvényesülését szolgálja. A politikai élet sematikussá válása pedig elidegeníti a fiatalokat – akik nem nagyon szenvedik el a gondolkodás egysíkúságát – a túlpolitizált lapoktól.
2004. 11. 19. (VIII/47)
