hetilap

Az Európai Parlament tagjainak többsége igent mondott Törökország jövőbeli csatlakozására. A végső szót az uniós csúcs mondja ki Fotó: Reuters

A török vezetők közös sajtótájékoztatójukon azt hangsúlyozták, hogy az unió állam- és miniszterelnökeinek december 17-ei brüsszeli csúcstalálkozóján Törökország számára egyetlen javaslat fogadható el: amely tartalmazza a tagsági tárgyalások megkezdésének a konkrét dátumát. Az elmúlt hetekben megszűntek a török belpolitikai életre jellemző csatározások is. A kormányon lévő iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) békét ajánlott a parlamentbe került egyetlen ellenzéki pártnak, a szociáldemokrata Köztársasági Néppártnak (CHP). A miniszterelnök személyesen kereste fel az ellenzéki párt épületét, ahol érdekes javaslattal állt elő, miszerint utazzanak együtt a brüsszeli csúcsra Deniz Baykallal, a CHP elnökével. Baykal nem élt ugyan az ajánlattal, de a két politikus ezt követően együtt állt az újságírók elé. 

Baykal közölte, hogy nem az a lényeg, hogy ő személyesen jelen legyen Brüsszelben, hanem az, hogy a szociáldemokraták álláspontja is megjelenjen a vitában. A miniszterelnök látogatása erre garanciát jelentett, ami egyben azt az üzenetet is hordozta a török közvélemény számára, hogy a nemzeti érdek összehozta a két, egyébként egymás halálos ellenségének számító pártot. 

A brüsszeli csúcstalálkozó számára készült döntéstervezet Törökország számára újabb nehéz feltételeket tartalmazott. A dokumentumnak három új eleme volt. Az első szerint lehet, hogy szükséges lesz a török munkaerő szabad áramlásának szigorú és nagyon hosszú távú korlátozása. Bár a dokumentum időtartamot nem említett, de a sorok között lehetett érezni, hogy Brüsszel szerint ez a korlátozás szólhat akár örök időkre is. Ez a nagyon szigorú szabályozás Ankara szerint komoly megkülönböztetést jelent Törökország számára, hiszen más országok esetén ilyen kikötésekről nem volt szó.

A dokumentumban a második újdonság a tárgyalások menetét érintette. Az előkészítő anyag nem említette a tárgyalások kezdésének a dátumát, ráadásul úgy fogalmazott, amennyiben a tárgyalások közben az EU-tagok azt érzékelik, hogy Törökországban az emberi jogok tekintetében a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy egy EU-tagjelöltnél kellene, akkor a tárgyalásokat fel lehet függeszteni. Ezt javasolhatja akár az Európai Bizottság, de javasolhatja valamelyik EU-tagország is. A döntéshez a 25 tagállam közül 17-nek a támogatása szükséges. Brüsszel nem adott határidőt a csatlakozási tárgyalások befejezésére sem, de más összefüggésben említett egy dátumot, amely sejteti, hogy Törökország 2015 előtt nem lehet EU-tag. Ugyanis a javaslat szerint az Európai Unió költségvetése csak 2014 utáni időre tartalmazhat Törökországgal kapcsolatos támogatás jelleg? kiadásokat. Egyértelműnek látszik tehát, hogy Törökország 2015 előtt nem lehet uniós tag.

A harmadik újdonság a dokumentumban a Ciprussal kapcsolatos állásfoglalás volt. Ankara mindig hangsúlyozta azt, hogy Törökország sajátos viszonyban áll a ciprusi kérdéssel. Az északi török állam létezése és a két ciprusi államalakulat közti viszony arra kötelezi Ankarát, hogy a kettéosztott sziget másik államát csak a tagságról szóló tárgyalások előrehaladtával ismerje el. A határozattervezet szerint pedig a ciprusi állam elismerése előfeltétele lenne a tárgyalásoknak. Eddig Brüsszel Ciprus kérdését nem kérte számon ilyen határozottan a török kormánytól. A kérdés megoldása érdekében Ankara sok mindent tett az év folyamán. A sziget újraegyesítéséről szóló népszavazás sem azon bukott, hogy Ankara vagy a ciprusi török közösség elutasította volna, hanem fordítva. A törökök elfogadták az Egyesült Ciprusról szóló ENSZ-tervet, a görögök viszont elutasították azt. Ankara szerint most méltatlan dolog, hogy Törökország azért kap büntetést, mert a népszavazáson a görögök elutasították az egyesülés tervét és így egyedül, tehát a török ciprióták nélkül léptek be az unióba.

Ankara a keményedő feltételek láttán attól tart, hogy az európai politikusok között többségbe kerülhetnek azok, akik Törökország teljes jogú uniós tagsága helyett "különleges partneri viszonyt" javasolnak. A német CDU elnökétől, Merkel asszonytól származó javaslatot később más politikusok is támogatták, többek között Valéry Giscard d\'Estaing volt francia elnök, az európai alkotmány egyik kidolgozója is. Hollandiában és Ausztriában is sok politikus támogatná az ötletet.

A dokumentumtervezet nyilvánosságra kerülését követő órákban Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök kemény hangú beszédében a világ értésére adta: a törökök nem fognak belenyugodni abba, hogy újabb feltételek kerüljenek bele a dokumentumba. Erdogan nyíltan kijelentette, hogy Törökország számára egyetlen alternatíva létezik, mégpedig az eddigi feltételekhez igazodó teljes tagság. Más esetben Törökország kész arra, hogy felálljon a brüsszeli tárgyalóasztaltól, és búcsút intsen Európának. A török miniszterelnök szerint Törökország bízik abban, hogy talál magának új perspektívákat.

Új fejlemény az ügyben Oroszország aktív fellépése. Erdogan nyilatkozata után nagyon kapóra jött Vlagyimir Putyin orosz elnök ankarai látogatása. Putyin eredetileg szeptemberben jött volna Törökországba, de akkor a beszlani iskolai túszdráma miatt az utolsó pillanatban lemondta az utazást.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek