Egy átlagos magyar pénzintézet háromévente 50 és 200 millió forint közötti összeget költ informatikai rendszerének fejlesztésére. Egy lapunknak nyilatkozó banki szakember szerint a pénzintézetek az informatikai fejlesztések mintegy 10 százalékát költik az adatok védelmére. Bár az e-bűncselekmények kis számmal szerepelnek a statisztikákban, azonban a számítástechnikai bűncselekménnyel okozott kár többszöröse más bűncselekmények által okozott anyagi kárnak.
A 2003-as évben például valamivel több, mint 33 ezer csalással kapcsolatos, míg ugyanebben az esztendőben csaknem félezer e-bűncselekményt követtek el. A számítástechnikai bűnözés okozta anyagi kár azonban többszöröse is lehet a lopások, a sikkasztások vagy a csalások által okozott kárénak.
Az e-bűnözésről nem tudni pontos adatokat, ugyanis egyrészről a bűncselekmény elkövetését nehéz észlelni, másrészt a nagy cégeket a hírnévvesztés is visszatartja a feljelentéstől.
Magyarországon ma senki nem ül börtönben e-bűncselekmény elkövetése miatt. Parti Katalin az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa a Heteknek elmondta: évente 3-4 hacker bukik le, de általában bizonyítottság hiányában megszüntetik velük szemben az eljárást.
Az e-bűnözőknek mindenesetre van félnivalójuk, mert 2002 óta az úgynevezett hackingtörvény szabályozza a e-kalózok "jutalmát". Ennek értelmében, ha egy hacker lebukik, de csak illegális behatolást tudnak rábizonyítani, egyéves börtönbüntetésre számíthat, amennyiben viszont kárt is okoz, akkor – annak mértékének megfelelően – akár tíz évig terjedő börtönbüntetésre is felkészülhet.
A szakértő tapasztalatai alapján a mai magyar hackerek többsége tizenéves fiatal, aki nem is annyira pénzért, hanem a balhé kedvéért töri fel komoly cégek informatikai rendszerét.
"Ezek a hackerek bolondjai a számítógépnek, szenvedéllyel művelik ezt az iparágat" – állítja Parti Katalin, aki szerint ezek a fiatalok iskola után hazamennek, és reggelig ütik a klaviatúrát. Autodidakta módon képzik magukat, és némelyik cég előszeretettel alkalmazza őket rendszergazdaként, mivel hamar észreveszik a biztonsági réseket, és gyorsan ki tudják azokat javítani.
A közhiedelemmel ellentétben azonban az internet segítségével nem csak gazdasági bűncselekményeket lehet elkövetni, hanem a Büntető Törvénykönyvben szereplő törvényszegések csaknem 80 százaléka megvalósítható már egy otthoni számítógéppel.
Az e-bűnözés egyik specifikuma a pornográfia is. Az úgynevezett chatszobákban például gyakran fiatalkorúak lesznek az internetes bűnözők áldozatai. Már olyanra is volt példa, hogy gyerekeket úgy rontottak meg, hogy "chatelés" közben arra kérték az odatévedt kisiskolásokat, hogy küldjenek magukról készített pornográf jelleg? képeket.
Mivel a világháló kiváló kommunikációs eszköz, ezért a bűnszervezetek is nagyon hatékonyan tudják a kapcsolatot tartani egymással. A bűnözők információcseréjét az is segíti, hogy a virtuális kommunikáción keresztül "arctalanok" tudnak maradni. A szakember szerint az internetet ugyanebből az okból használják a terroristák is. A láthatatlanság miatt a világháló megvédi a nemzetközi terroristahálózat tagjait is – véli Parti Katalin.
Meglepő módon a világ legjobb hackerei egyébként nem a "high-tech nagyhatalmak" fiai, hanem oroszok, ukránok és románok. Ennek nagyon egyszer? a magyarázata. Az egykori kommunista országok ifjaiból azért lehetnek a világ legjobb hackerei, mert nekik nagyon fejletlen informatikai infrastruktúrából kellett elindulniuk a csúcstechnológia felé, és ezért lépésről lépésre nagyon képzetté váltak a témában.
2005. 10. 14. (IX/41)
