Természetesen ne legyünk naivak! Mint ahogy a politikában, úgy a gazdaságban is roppant nehéz bármiféle konszenzusra jutni. Az alábbiakban nem is ilyen értelm? igényekkel lépek föl. Sokkal inkább az a célom, hogy rámutassak: a gazdaságról való beszéd több és más, mint a politika. A gazdaság mindannyiunk életének elemi része, ezért egyáltalán nem mindegy, mit tudunk róla, és ez a tudásunk mennyire megalapozott. Sajnos, az említett konferencián (a résztvevők minden igyekezete ellenére) nem sikerült kicsit oszlatni a homályt. Ahány előadó, annyiféle értelmezés, annyiféle statisztika, annyiféle következtetés. Nem gondolom, hogy a gazdaságról csak egyféleképp lehetne gondolkodni. Abban azonban bizonyos vagyok, hogy szükség volna valamiféle áttörésre a gazdasági adatok értelmezésében. Máskülönben az életünk gazdasági tényei apró darabokra, statisztikai adatokra fognak szétesni, s hovatovább képtelenek leszünk az adatok dzsungelében a legminimálisabb tájékozódásra.
A gazdasági faktor
De hát miért is fontos a gazdaság? Erre a kérdésre valójában semmi szükségünk nem lenne, ha a hazai politikai közélet nem egyszerűsödött volna le egyfajta személyek között zajló politikai versenyre. Csakhogy leegyszerűsödött. Szinte másról sem szól a hazai közélet, mint arról, hogy a kormányfő és az ellenzék vezére mikor mit mondott, hogyan kampányolt, illetve milyen új rafinériákat talált ki az ellenfél kisebb-nagyobb mérték? lejáratására. A gazdaság ilyen helyzetben valahol a tudatunk mélyére szorul, noha persze jobb pillanatainkban tudjuk, hogy a gazdaság minimum egyenrangú a politikával. De a gazdasági adatok értelmezésében nagyon gyengén állunk.
Roppant érdekes ellentmondás, hogy miközben a legtöbb közvélemény-kutatás jelzi, hogy az embereknek azért van elegük a politikából, mert szerintük a politikusok nem az ő ügyeikkel foglalkoznak, azonközben a politikának csupán a perifériáján vannak a gazdaság kérdései. Talán nem véletlenül. Ugyanis – bármilyen meglepőnek hangzik – a gazdaságról talán még nehezebb megállapodást kötni, mint a politikáról. Látszatmegállapodást persze viszonylag könny? kötni. Emlékezzünk csak: körülbelül két hónapja a gazdasági miniszter elérte, hogy három párt (az MSZP, az SZDSZ és az MDF) képviselői aláírjanak egy gazdasági megállapodást. A Fidesz nem írta alá, mert túl általánosnak találta. Persze a túl általános megállapodás is jobb, mint a semmilyen megállapodás, de annyi tény, hogy igazán komoly gazdasági megállapodást az elmúlt tizenöt évben a rivális feleknek nem sikerült kötniük. Mit érthetünk "igazán komoly" megállapodáson? Valami olyasmit, ami közös stratégiát, nem pedig kipipálandó szlogeneket jelent a megállapodást aláírók számára. A gazdaságról akkor van értelme megállapodást kötni, ha van stratégia. Magyarországon égetően hiányzik egy a 21. század követelményeihez igazodó gazdaságstratégia. Ennek hiányában azután mindenki azt ért gazdaságon, gazdasági tényeken, adatokon, amit csak akar.
2005. 11. 18. (IX/46)
