Turszinov Szaginbek Fotó: S. L.
A megfigyelők általában lefutottnak tartották a voksolást, mivel az államfői tisztséget 1990 óta betöltő, korábbi kommunista párti első titkár, Nurszultan Nazarbajev ellenzékét erős kézzel tartja kordában. Az államfő végül több mint 91 százalékos eredményt ért el, így 2012-ig irányíthatja a közép-ázsiai országot. A közel 9 millió választásra jogosult kazah polgár 77 százaléka járult az urnák elé.
Nazarbajeven kívül négy további jelölt volt versenyben az elnöki megbízatásért. Közülük egyedül Zsarmakhan Tujakbaj volt parlamenti elnöknek, az Igazságos Kazahsztánért elnevezés? ellenzéki szövetség közös jelöltjének adtak némi esélyt, bár végül ő is csak hat százalékot szerzett. Tujakbaj azt állítja, a jelenlegi elnök sokszor nem demokratikus módszerekhez folyamodik hatalma megőrzése érdekében.
A több száz külföldi megfigyelő szerint sem voltak meg Kazahsztánban a tisztességes választás feltételei, és számos visszaélés történt a voksolás során. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szakértői arról számoltak be, hogy a szavazóhelyiségekben arra fel nem hatalmazott személyek felügyelték a voksolást, sokan többször is szavaztak, az urnákat teletömték, hogy ne férjen bele több cédula, a diákokra pedig nyomást gyakoroltak, hogy kire szavazzanak. Pedig maga Nazarbajev elnök is elrendelte, hogy a választások tisztán és átláthatóan, a nemzetközi demokratikus mérce szerint folyjanak le – mondta a Heteknek Turszinov Szaginbek budapesti kazah nagykövet.
Az ellenzék most mindenesetre – szakítva a posztszovjet térség rendszerváltó ellenzékének legújabb hagyományával – a narancssárga helyett a citromsárga színt választotta kampányához, ezzel is jelezve, hogy nem készül radikális tiltakozásokra a hatalomváltás érdekében.
Nazarbajev egyébként tagadhatatlanul népszerű a kazahok körében az ország gyors gazdasági fejlődésének, a városok növekedésének és a politikai stabilitásnak köszönhetően. A növekedés főként az ország olajkincséből származik: legalább négymilliárd tonnásra taksálják kőolajkészletét, és 2010-re várhatóan több olajat exportál majd Kazahsztán, mint Kuvait vagy Nigéria. A kőolaj- és földgázkincsnek köszönhetően az ipari termelés évente 10 százalékkal nő. A GDP egy főre eső értéke 7800 dollár, ami a következő években meghaladhatja Oroszország 9500 dolláros szintjét.
A hatalmas közép-ázsiai ország korábban alapvetően nyersanyagokat exportált – magyarázta a Heteknek a kazah nagykövet, aki hozzátette: újabban már egyre több feldolgozott terméket szállítanak külföldre, amiből természetesen egyre nagyobb bevétel származik. "Ezt a többletjövedelmet a lakosság életszínvonalának emelésére fordítjuk" – mondta Turszinov. A 15 milliós Kazahsztánban ebben az évben mindenkinek felemelték a fizetését, illetve jövedelmét. "A jövő évben a tervek szerint tovább nőnek a bérek. Többet vihetnek majd haza a tanárok, orvosok, mérnökök, a nálunk tanuló diákok" – tette hozzá a nagykövet.
Az Aral-tó kiszáradt partvidéke. Távlati cél a közép-európai színvonal Fotó: Reuters
2005. 12. 09. (IX/49)
