Baráth Etele miniszter. Kétszeres Marshall-segély Kelet-Európának Fotó: MTI
– Hazánk a huszonöt tagországból a második legnagyobb összeg? támogatást nyerte el. A tárgyalódelegáció tagjaként mit gondol, mivel törtünk az élre?
– Tudni kell, hogy a támogatások odaítélésekor az unió preferálja az erős gazdaságú, stabil növekedés? országokat, ezért mi mindenképpen az élbolyban voltunk. A visegrádi országok már délelőtt abbahagyták a tárgyalásokat, egyedül Lengyelország dolgozott még, de ők csak a saját érdekeik érvényesítését tartották szem előtt. Mi azonban a többi ország érdekeit is szolgálva tárgyaltunk, emiatt Magyarország komoly erkölcsi pozíciót vívott ki az Európai Unión belül.
– Kik részesülhetnek az uniós forrásokból?
– A civil szféra, a gazdasági szervezetek, az önkormányzatok, illetve maga az állam juthat hozzá ehhez a pénzhez. Számos terület részesülhet a támogatásból, többek között az oktatás, az egészségügy, a szociális szféra. De hasonlóképpen számíthatnak támogatásra a kis- és középvállalatok, például a versenyképesség javítására, az innovációs kiadások növelésére vagy éppen munkahelyteremtésre. Jut pénz a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a közúti, illetve a vasúti hálózat javítására, a szennyvízhálózat kiépítésére, az elmaradottabb térségek felzárkóztatására is.
– Kimondottan magyar sikernek mondható, hogy a lakások rehabilitációjára is felhasználhatóak az uniós források. Konkrétan milyen célokra lehet pályázni?
– Valóban, sikerült végigvinni azt a magyar álláspontot, hogy az autópálya-építés mellett autóutakra is kapjunk pénzt, és hasonló jó eredmény számunkra, hogy nemcsak önkormányzati, szociális lakások felújítására kapunk támogatást – hiszen az önkormányzati lakások nagy része már magánkézben van –, hanem magánkézben levő ingatlanokra is. Ez magyar sajátosság, hiszen a szomszédos országokban nem sajátították ki az állami lakásokat ilyen mértékben, mint nálunk. 2007-től tehát akár belvárosi rehabilitációra vagy lakótelepi lakásokra is lehetőség nyílik majd uniós pénzt igényelni. Az önkormányzatok készítik majd el a rehabilitációs tervet, és nyújtják be a pályázatokat, ehhez csatlakoznak majd a lakók kisebb önrésszel. Akár egész lakótelepek korszerűsítése válik lehetővé, beleértve az útburkolat, az üzlethálózat korszerűsítését, iskolafejlesztéseket, lépcsőházak rendbetételét.
– A hétvégén kialkudott keretet jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak is. Menynyire változhat még az összeg?
– Kevés a parlament mozgástere, hiszen ugyanazon országok képviselői ülnek ott, mint amelyek meghozták a hétvégén a döntést. De elképzelhetőnek tartom, hogy lehet még olyan jogcímeket találni, amelyek tovább javíthatják a pozíciónkat.
2005. 12. 23. (IX/51)
