A fővárosban már politikai kérdés a koldulók sorsa. Budapesten több ezer
kéregető van, akik a közterület-felügyelők szerint gyakran erőszakosak az
autósokkal és a járókelőkkel is. Számos városban, köztük Szegeden és Kaposváron
már megtiltották a koldulást, ám a főváros jelenlegi vezetői nem terveznek
egységes szabályozást. A XIII. kerület üdítő kivétel, de ott a lakók nyomására
született rendelet a kérdésben. A közterület-felügyelők dolga a vonatkozó
szabályok betartatása, de a rajtakapás esetén maximum elzavarják az illetőt.
Pedig egy kormányrendelet szerint szigorúbb, akár 30 ezer forintos büntetés is
kiszabható az erőszakos kéregetőkre. További érdekesség, hogy a mai napig nincs
pontos szám arról, hányan is koldulnak a budapesti utcákon. Becslések szerint
több százan lehetnek – mondja egy szuszra Zoli a téma rövid összefoglalóját,
mintha papírból olvasná.
A két szociológushallgató ilyen előzmények után hamar ráérzett az ügy
fonákságaira, és tervet kovácsoltak, hogyan alkalmazzák tanulmányaikat a
gyakorlati életben. Koldulni fognak – született meg a kézenfekvő megoldás.
Hajat, szakállt növesztettek, majd a külső átalakulás végére egy turkálóban
tették fel a pontot. Lényeges momentum, hogy nem madárijesztőnek kellett öltözni
a maszkabálba, hanem nyugati, kopott cuccokat kellett keresni, ami hasonlít a
koldusok viseletéhez – mondja Józsi. Valóságos detektívmunkát végeztek a Keleti
pályaudvar környékén, illetve a forgalmasabb aluljárókban. Titokban fotóztuk a
kéregetőket, próbáltunk velük szóba elegyedni, hogy a szlenget mi is felvegyük –
avatnak be a részletekbe a fiúk.
A legnehezebben a szagokat tudtuk reprodukálni, egy hajléktalannak ugyanis olyan
speciális illata van, amit csak az utcán lehet összeszedni sok-sok év alatt –
magyarázzák. Fő a hitelesség, ezért az egyik este a Moszkva téren egy
kartonpapírból készült fekhelyről elcsentek egy kabátot, amit egy zsákba tettek
saját koldusjelmezükkel együtt, hogy a szag alaposan átitassa a gúnyákat.
Kinéztek egy, a Lánchíd hídfőjéhez közeli helyet a hídon, és indult a
szociológiai felmérés.
2006. 08. 19. (X/33)
