hetilap

Fotó: AP

Martti Ahtisaari (lenti képünkön) ENSZ-főmegbízott koszovói rendezési
elképzelése lazán kezeli a gazdasági kérdéseket; mindent lehet rá mondani, csak
azt nem, hogy sokat törődne a világ nagy részén sérthetetlennek tartott
tulajdonjog szentségével. Az eddig köztulajdonban lévő vállalatokat nagyvonalú
gesztussal „koszovói” tulajdonná nyilvánítja, a társasági tulajdonban lévőket
pedig a koszovói vagyonügynökség utódjaként ezután megalakítandó intézmény
kezelésébe adja. „Az még csak magyarázható valahogy, hogy a tervezet kiagyalói
vagyonelkobzással kívánják büntetni a szerb államot a Milosevics-korszak
koszovói rémtetteiért, ám magánszemélyek és vállalatok vagyonvesztésére a nyolc
évvel ezelőtti koszovói események sem szolgáltatnak megfelelő magyarázatot” –
mondta el lapunknak Mirko Milics közgazdász, újságíró. A koszovói ideiglenes
ENSZ-közigazgatás akkori vezetője, Michael Steiner már 2003-ban, az ENSZ
Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát megsértve elindította a privatizációt.
Jelenleg a „kiskapus” magánosításnak áll a zászló: egyes objektumokat,
földterületeket az albán vagyonügynökség harminc-ötven éves haszonbérletbe ad,
amely már majdnem direkt tulajdonjog-átruházás.

Nem minden vásárló nyer azonban a koszovói privatizáláson. A pristinai Grand
Hotel esete is ezt példázza. A pályázó társaság kifizette ugyan a több száz ezer
euró foglalót, ám miután a koszovói főváros bizonyos körei jelezték, hogy
felrobbantják a szállót, s a céget is tönkreteszik, váratlanul elállt az
üzlettől. Az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint – a termőföldeket is
beleértve – a koszovói ingatlanok területének 58 százaléka szerb tulajdonban
van, csak éppen a tulajdonosok kétharmada elmenekült – elemzi a helyzetet Milics.
Az Ahtisaari-terv szerint ők a koszovói vagyonügynökségtől kérhetik távozásuk
után albánok által elfoglalt ingatlanaik visszaadását. Ha az intézményi döntés
nem tetszik nekik, bírósághoz is fordulhatnak. Vagy éppen visszamehetnek
Koszovóba, hogy követeljék jogos tulajdonukat, ám ezt hét év alatt alig
négyezren merték megtenni, vagyis a Koszovóból elmenekültek 2 százaléka. Pedig
jól tennék, ha sietnének, mert az érvényes szabályozás szerint a menekültek
ingatlanát megszerzők tíz év használat után tulajdonjoghoz is jutnak – állítja a
közgazdász.

A szerb politikusok eddig csak a nemzeti szuverenitásról, a szerb nép
bölcsőjének elrablásáról, kulturális és szellemi örökségről, valamint lelki
gyökerekről beszéltek Koszovó jövőjével kapcsolatban, de a tartomány elvesztése
legalább ennyire komoly anyagi áldozatot is jelent Szerbiának – mondja a
Pristinából nemrég hazatért Stefan, aki több évet töltött el a nemzetközi
rendfenntartó erők soraiban. Tapasztalatai szerint Pristinában hihetetlenül nagy
vagyonok halmozódtak föl, megjelentek az arab befektetők, és természetesen
virágzik a csempészet, ami a fegyvereken át egészen az emberkereskedelemig
mindent felölel.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek