hetilap

Több mint 24 órás vita eredményeképpen született meg az ENSZ klímaváltozással
foglalkozó kormányközi bizottsága által összeállított jelentés politikai
döntéshozók számára készített 21 oldalas összefoglalója. A vita két fő ok miatt
bontakozott ki. Egyrészt azt a megállapítást vitatták egyes országok – többek
között az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Szaúd-Arábia (az első három a
világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója, az utóbbi a legnagyobb kőolajexportőr)
–, hogy a felmelegedés egyértelműen az ember ipari tevékenységének
következménye.

Ha ellenvetés nélkül tényként elfogadnák, hogy a felmelegedést az ember okozza,
mindenkinek vállalnia kellene ezért a felelősséget, és egyértelmű lépéseket
tenni a folyamat megállítása érdekében. A káros anyagok kibocsátásának
csökkentése azonban óriási anyagi áldozatokat követel, ami viszont – ha csak
átmenetileg is, de – visszafogja a gazdaság teljesítményét. Ezt pedig nem
mindenki akarja felvállalni. A vita eredményeképpen született kompromisszumos
megfogalmazás szerint csak „nagyon valószínű”, hogy a felmelegedés az ipari
tevékenységgel függ össze.

A másik vitatott kérdés a felmelegedés várható mértéke volt. Az eredeti
dokumentum szerint a Föld átlaghőmérséklete 2-3 fokkal (egyes becslések szerint
akár 6 fokkal) is emelkedhet a század végéig. Ez pedig súlyosan érintené a
növény- és állatvilágot, a fajok akár 30 százaléka is áldozatául eshet a
klímaváltozásnak. A vita eredményeképpen ez a megállapítás kikerült a
dokumentumból.

A múlt pénteken kiadott jelentés egy háromrészes dokumentum második része. Az
első, február elején napvilágot látott fejezet a klímaváltozás eddigi
folyamatait foglalja össze. A második, most kiadott fejezet a várható
következményeket tekinti át, míg a harmadik, májusban elkészülő fejezetnek
egyfajta cselekvési tervet kell majd tartalmaznia. Nyilván ennek kidolgozása
lesz a legnehezebb, tekintettel az egyes tagállamok eltérő érdekeire.

A világszervezet novemberben tervezi kiadni a klímaváltozásra vonatkozó
megállapításait összefoglaló dokumentumot.

A jelentés kapcsán Emyr Parry brit ENSZ-nagykövet, a Biztonsági Tanács soros
elnöke elmondta, hogy a klímaváltozás lesz az egyik legnagyobb kihívás, amivel
az emberiségnek a 21. században szembe kell néznie. A BT április 17-ére
konferenciát hívott össze, mivel a felmelegedés számos biztonsági kérdést is
felvet. Az éghajlatváltozás ugyanis súlyosan érintheti a Föld vízkészleteit,
egyes helyeken szárazságot, máshol hatalmas áradásokat okozva. Az egyre
súlyosabb szárazság miatti éhínség akár 600 millió embert is fenyegethet. Az
általánosan fellépő ivóvízhiány pedig akár 2,3 milliárd embert, a Föld jövőbeli
lakosságának negyedét is érintheti. A jégtakarók olvadása miatt megemelkedő
tengerszint a szigetországokat és a partmenti térségeket fenyegeti, ahonnan
száz-milliók kényszerülhetnek otthonaik elhagyására. A hatalmas menekült-áradat,
valamint a természeti kincsek ellenőrzése miatt fegyveres konfliktusok
kirobbanása várható. „Nem ez fogja kirobbantani a háborúkat, de tényező lesz
egy-egy konfliktus kirobbanásában” – nyilatkozta a nagykövet. Ez viszont
veszélyt jelenthet a nemzetközi biztonság számára, a BT-nek tehát foglalkoznia
kell a témával.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek