Az uniós csatlakozás óta változott a hivatalos román álláspont a
kérdésben?
– A román álláspont folyamatosan halogató és sajnos nem egyértelmű. Nagyon
remélem, hogy azok kerekednek felül, akik előre látják a bajt. Ők elsősorban a
civil társadalomban és a román tudományos életben keresendők. Sajnos az unió
parlamentjéből nem látunk bele a román döntéshozók fejébe, de úgy tűnik, hogy az
elnök nagyon támogatná a tervezett bányanyitást, míg a miniszterelnöknek még
fenntartásai vannak az ügyben. Most egyébként is nagyon feszült a viszony az
államfő és a kormányfő között, nem tudni, ki kerül ki győztesen a két politikus
vitájából.
Az Európai Parlamentnek vannak-e olyan eszközei, amellyel megakadályozhatja a
bánya megnyitását?
– Az Európai Parlamentnek egyetlen eszköze van, hogy a törvényes európai
előírásokat következetesen számonkéri. Megítélésem szerint ezek a
környezetvédelmi előírások már most nagymértékben akadályozzák a tervezést is,
ha pedig következetesen betartják és alkalmazzák, akkor kérdésessé válik a
vállalkozás pénzügyi hasznossága. Sajnos egyértelműen tiltó eszköz nincs a
kezünkben. Talán okot ad a bizakodásra, hogy Sztavrosz Dimasz, az EU
környezetvédelmi biztosának látogatása közben tavaly a korábbi román
környezetvédelmi miniszter, Sulfina Barbu bejelentette: a verespataki
aranybánya-beruházás nemzetközi környezetvédelmi engedélyezési eljárását
felfüggesztette. Ez azt jelenti, hogy a beruházó nem nyújthatja be a
környezetvédelmi hatástanulmányt, ezzel a környezetromboló bánya megnyitása
további jelentős késedelmet szenved.
Hazánk is fenyegetett az esetleges kitermelés következményeitől?
– Sajnos a környezeti kockázatok Magyarországot érintik leginkább.
Gondoljunk csak vissza a nagybányai bányaszerencsétlenségre és a szennyezés
következményeire. Ennek alapján Magyarország fokozottabban figyelemmel kísérheti
az ügy alakulását, és kérheti Romániától, hogy a legszigorúbb környezeti normák
mellett adják csak ki az engedélyt.
1600 tonna aranyról van szó. A profit, a tőke tud olyan nyomást gyakorolni,
hogy minden európai uniós aggállyal szemben Románia mégis belemegy ebbe a
vállalkozásba?
– A hírek arról szólnak, hogy a nyomásgyakorlás nagyon változatos formáiról
ismert a társaság: rendkívül intenzív módon igyekszik mindenkit meggyőzni. Már
az Európai Parlamentnél is kétszer jártak, hogy a képviselőket győzködjék, de
ismereteim szerint nem sok sikerrel jártak.
Románia csatlakozásakor nem szerepelt a verespataki bánya az uniós szerződés
valamely pontjában?
– Az uniós szerződésben közvetve szerepel abban a vonatkozásban, hogy
Romániának még 2007-ben ki kell kérnie az érintett szakbizottság és Magyarország
véleményét is. Voltak már ilyen meghallgatások, ennél konkrétabb lépés eddig
azonban nem történt. Az Európai Parlamentnek Romániával kapcsolatos legutóbbi
határozata nyíltan felhívja a figyelmet a kockázatokra, és kéri Romániát, hogy
ezt mérlegelve álljon el a beruházástól. Ennek viszont nincs kötelező hatálya.
2007. 04. 20. (XI/16)
