KOPI – így nevezték el a fejlesztők azt az új szolgáltatást, amely
visszábbszoríthatja, sőt, talán nullára redukálhatja az oktatási intézményekben
a diákok által elkövetett plágiumokat. A névválasztás nem véletlen: az internet
nagymértékű elterjedésével közkinccsé váltak olyan tudományos és hallgatói
munkák, amelyekből bárki összemásolhatja az éppen aktuális évfolyam- vagy
szakdolgozatát. A plágiumkereső szolgáltatás pontosan ennek kivédésére jött
létre: a kopi.sztaki.hu internetes címen
elérhető program bárki számára igénybe vehető, és egy dokumentum feltöltése után
azonnal kimutatja, hogy annak hány százaléka egyezik meg szó szerint más,
korábbi munkákkal.
A plágiumkeresőt már három éve folyamatosan fejlesztik, „de most vált igazán
aktuálissá a használata” – számolt be a Heteknek Pataki Balázs, a szoftvert
fejlesztő MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályának munkatársa. A szakember
reményei szerint a közeljövőben létrejöhet egy olyan közös adatbázis, ahova a
felsőoktatási intézmények feltöltik a hallgatók által készített dolgozatokat,
így akadályozva meg azok későbbi újrafelhasználását. „Eddig ugyanis csak egyes
tanárok használták a KOPI-t, intézményjelleggel még nem történt feltöltés” –
mondta a szakember, de hozzátette, hogy már elkezdődtek az előzetes tárgyalások
egyetemekkel és főiskolákkal a rendszer használatáról. Amennyiben sikerrel
járnak, a plágiumkeresőnek minden bizonnyal nagy hasznát veszik majd a
felsőoktatásban, de Pataki Balázs hangsúlyozta azt is, hogy ezenkívül még számos
területen használható a program: „A digitális könyvtárak védelmében, céges
adatbázisok működtetésében és bármilyen fajta gyűjtemények kezelésében szintén
hatékony segítséget jelenthet.”
A lapunk által megkérdezett egyetemek vezetői különbözőképpen reagáltak a KOPI
megjelenésére. Dr. Bókay Antal, a Pécsi Tudományegyetem oktatási
rektorhelyettese tisztában van ugyan azzal, hogy a tengerentúlon már több ilyen
célú sikeres vállalkozás is működik, de úgy véli, hogy az általa oktatott
területeken nem jelentős azon hallgatóknak a száma, akik ilyen módszerekhez
folyamodnak: „egy-két százaléknál nem lehet több az arányuk” – vélekedett
jóhiszeműen. Bókay szerint magyar nyelven még nem érhető el annyi témába vágó
dokumentum, hogy azokat érdemben fel is tudnák használni a hallgatók. Támogatna
viszont egy olyan rendszert a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási
rektorhelyettese, Dr. Hrubos Ildikó, amelyben „a hallgatókkal közvetlen
kapcsolatban lévő tanszékek, intézetek automatikusan ellenőriznének minden
szakdolgozatot, és így a bíráló tanárokhoz már csak a »tiszták« kerülhetnének”,
mindazonáltal a KOPI-val kapcsolatban konkrét információkkal eddig nem keresték
meg. Az egyébként egyetemi tanárként is dolgozó rektorhelyettes azt is kiemelte,
hogy egy ilyen program bevezetése nem oldana meg minden problémát: „Nehéz
meghatározni azt a pontot, azt a másolási mennyiséget, ahonnan már egyértelműen
plagizálásról beszélhetünk” – mondta, és példaként említett egy olyan esetet,
amelyben saját diákja az ő publikációjából másolt be jó néhány mondatot, majd
leadta neki értékelésre az egyébként jeles színvonalú dolgozatot.
2007. 06. 01. (XI/22)
