hetilap

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi
CVII-es törvényben nincs arra rendelkezés, hogy az Országgyűlés az érintett
önkormányzatok megkérdezése nélkül miként módosíthatja a kistérségek határait.
Arra viszont van szabályozás a törvényben, milyen eljárást kell lefolytatni, ha
a települések maguk kérik, hogy más kistérséghez tartozzanak, mint amelyikbe
besorolták őket.

Többek között ezért is tartja törvénysértőnek a parlament határozatát Tóth Imre,
Sarkad fideszes polgármestere, a Sarkadi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke,
aki szerint a kistérséget érintő változást csak az érintett önkormányzatok
kezdeményezhették volna. Márpedig senki sem kezdeményezte. Azt meg pláne nem,
hogy szüntessék meg a kistérséget – mondta felháborodottan a polgármester
lapunknak.

Az előterjesztő szocialista politikus azzal indokolta a sarkadi kistérség
megszüntetését, hogy alacsony a lélekszáma, és már megalakulásakor is a
politikai akarat volt a döntő. A sarkadi polgármester szerint az állítás enyhén
szólva is nevetséges, hiszen legalább tizenhét olyan kistérség található az
országban, amelynek lélekszáma sokkal kisebb a sarkadinál.

Tóth Imre az ügy hátterében a megyei MSZP kezét látja. A sarkadi kistérség
ugyanis beletartozik a huszonnyolc leghátrányosabb helyzetű hazai kistérségbe,
amely a kormánytól egy erre a célra létrehozott keretből közel négymilliárd
forint felzárkóztatási támogatást kaphat. Tóth Imre szerint Veress József, aki
Szeghalom országgyűlési képviselője és az MSZP Békés megyei elnöke, rájött arra,
hogy az ő kistérsége nem fér bele a különtámogatásra jogosult kistérségek közé.
Ha viszont a halmozottan hátrányos helyzetű négy települést, melyek jelenleg a
sarkadi kistérséghez tartoznak, hozzácsatolják a szeghalmihoz, akkor az így
létrejövő térség mutatószámai erősen romlani fognak, s így jogosulttá válik a
különtámogatásra pályázni.

A másik indok a sarkadi polgármester szerint az, hogy a gyulai kistérségből a
közelmúltban kivált Újkígyós és Szabadkígyós is a békéscsabai kistérséghez
csatlakozott. Emiatt Perjési Klára MSZP-s országgyűlési képviselőnek, Gyula
polgármesterének érdeke volt, hogy növekedjék a kistérség településeinek száma,
és több esélyük legyen a támogatások elnyerésére.

Veress József, a szeghalmi körzet országgyűlési képviselője egyszerűen
fogalmazott: „Szeghalom aligha fog nagyot kaszálni” a változás miatt, azoknak a
településeknek viszont javul a helyzetük, amelyek a jövőben a szeghalmi
kistérséghez tartoznak majd. A sarkadi kistérséget mesterséges úton, politikai
indokokból hozták létre, a lakosság száma és a térség lobbiereje pedig csekély.
Veress József azt állítja: Sarkad, térségközponti helyzetét kihasználva, a
megszerzett támogatások java részét inkább a saját céljaira fordította.

Perjési Klára, Gyula polgármestere elismerte, hogy politikai indíttatása is volt
a parlamenti módosító javaslatnak. „Sarkadnak nincsenek körzetközponti funkciói,
és nincsenek olyan pályázati elképzelései sem, amelyek a térség fejlődését
biztosítanák” – mondta.

Sólyom visszaküldte

Két, a parlament által az utolsó ülésnapon elfogadott törvényt nem írt alá
tegnap Sólyom László: a vagyontörvényt és a kistérségi társulásokról szóló
jogszabályt megfontolásra viszszaküldte az Országgyűlésnek. A települési
önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény
módosításáról szóló jogszabályt azért nem írta alá az államfő, mert szerinte a
módosítás olyan településeket is érint, amelyek a kistérségbe való átsorolásukat
nem kezdeményezték. Márpedig az ennek hiányában beterjesztett és elfogadott
módosító indítványok nem tartják tiszteletben az Országgyűlés által saját maga
számára szabott eljárási rendet.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek