Ágota nagyon nagy lelkesedéssel, tele tervekkel indult el a tanítói pályán.
Kislány kora óta mindig úgy képzelte el magát felnőttként, hogy csillogó szemű
kisdiákok veszik körül, akik lesik a szavait. Az első években még teli volt
tűzzel, de a problémái egyre szaporodtak. Például nem számított arra, hogy
milyen nehezen teszi túl magát a gyerekek gondjain, például mennyire megviseli
őt is egy-egy kisdiák szüleinek a válása. De nem gondolt arra sem, hogy komoly
fegyelmezési problémái lesznek. Tizenöt év után ott tart, hogy a gyerekek
idegesítik, nem szívesen megy be a munkahelyére, de ha otthon van, akkor sem
értelmes dolgokkal tölti az idejét, hanem leginkább a tv-t bámulja.
Ónody Sarolta pszichiáter főorvos, a Hetek érdeklődésére elmondta, hogy a kiégés
gyakran azokat az igazán értékes embereket érinti, akik érzékenyek, képesek
ráhangolódni a másik emberre, és képesek együttérezni a problémáival. Egy idő
után megfigyelhető, hogy telítődnek a sokszor megoldhatatlan problémákkal,
„empátiás kapacitásuk” kimerül, kiégnek. Elkezdenek érzelmileg távolságot
tartani a másik embertől, nem tudnak együttérezni vele, nem tudnak melléállni,
ha arra rászorul.
A szakember szerint segíthet az, ha több szabadidőt „engedélyez magának” a
másikon segíteni próbáló ember, és ezt az időt olyan dolgokkal tölti ki,
amelyekben az örömét leli. Segíthetnek a munkahelyi megbeszélések is, de egy
külső segítő személy bevonása is, hiszen például az iskolákban számos olyan
dologgal – például az agresszióval – találkozik egy pedagógus, amit egyedül nem
biztos, hogy fel tud dolgozni. Fontos az is, hogy valaki tisztázza önmagában
azt, hogy miért is ment segítői pályára, miért fontos az a hivatás, amit
választott.
A burnout – magyarul kiégés – kifejezést eredetileg azokra az energiaforrásokra
használták, amelyek a működésük során egyre gyengülnek, majd megszűnnek. A
pszichiátriában tartós érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai,
érzelmi és mentális kimerülést hívják így, mely reménytelenség és hozzá nem
értés érzésével járhat együtt. Gyakran kíséri a célok elvesztése, és az, hogy az
érintett személy negatívan kezd viszonyulni önmagához és másokhoz is. A kiégés
fogalmát egyre gyakrabban használják, már nemcsak a segítő foglalkozásoknál,
hanem a menedzserek, informatikusok vagy akár a sztárok tünetei esetén is.
Németországban minden hatodik ember szenved tőle, és már hivatalosan elismert
betegséggé vált a Die Welt tudósítása szerint.
Mihály Andrea pszichiáter, tréner szerint indokolt az üzleti életben is a
kiégésről beszélni, hiszen itt is tapasztalható az, hogy egyeseknek megváltozik
az emberekhez való hozzáállása, a munkakedve. De gyakran tapasztalható a
teljesítmény csökkenése, az értékrend megváltozása, vagy az, hogy valaki
figyelemelterelő technikákat kezd alkalmazni. Például az alkoholhoz nyúl, vagy
ingerkereső magatartásformákat vesz fel, például veszélyes sportokat kezd űzni.
A szakember – aki kiégés esetén tréningeket is tart az üzleti világ szereplőinek
– lapunknak elmondta, hogy tapasztalatai szerint igen veszélyeztetett réteg a
középvezetők, hiszen nekik a felülről és az alulról jövő elvárásoknak is meg
kell felelniük. A megelőzés és a gyógyulás szempontjából a pszichiáter fontosnak
tartja azt, hogy helyes önértékelése legyen valakinek, tudja, hogy hol vannak a
határai, mi az, amit fel tud vállalni.
2007. 07. 12. (XI/28)
