Fotó: Somorjai László
Cegléd, Szarvas, Baja, Kecel, Karcag is az „árpádsávos települések” listáját
gyarapítja, de a budapesti XXII. kerület és Nagykőrös önkormányzata is
jelentkezett a Jobbik felhívására. Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke lapunknak
elmondta, hogy az árpádsávos lobogót „többször meggyalázták” a második
világháború idején és nem utolsósorban az októberi zavargások idején is,
ugyanakkor a Jobbik hiszi, hogy az „árpádsávos lobogó segítségével honfoglaló
őseinkhez hasonlóan lesz erőnk és bölcsességünk az előttünk álló történelmi
akadályok, válságok leküzdésére”.
A zászlónak szerintük semmi köze nincs a nyilasterror idején használt lobogóhoz,
„klasszikus lófarkas zászló” – nyugtat meg Szegedi, aki az akció előzményeként
előadás-sorozatot szervezett a valódi árpádsávos zászlóról, és a Budai Várban
zászlós felvonulást is rendezett pártjával.
Kecel város önkormányzatának jegyző asszonya igencsak meglepődött kérdésünk
hallatán, ismeretei szerint ugyanis a képviselőtestület nem tárgyalt a
lobogóról, így a polgármester magánakciójának tartja az esetet.
A parlamenten kívüli tömörülés kezdeményezése láttán logikus következtetésnek
tűnhet, hogy a felajánlást elutasító önkormányzatokra egyfajta bélyeg kerül,
Szegedi Csanád ugyanakkor a leghatározottabban elutasítja ezt a feltételezést.
„Sokan félnek az árpádsávos lobogót kitenni, félnek a negatív visszhangoktól. Az
is sajnálatos, hogy az MSZP-n túl a legtöbb fideszes polgármester sem támogatja
a lobogózást” – tette hozzá.
Takáts László, Cegléd alpolgármestere elmondta, hogy a Jobbik politikai
nézeteitől elhatárolódnak, miközben ő is úgy véli, hogy a zászló valódi eredetét
sokan tényleg nem ismerik. Cegléden sem szavazott a képviselőtestület arról,
átvegyék-e a Jobbik ajándékát, de Takáts szerint erre nem is lett volna szükség.
A lobogó egyébként nem került ki a városháza homlokzatára a trikolór mellé.
„A Jobbik üzenetével alapvetően nem, de az árpádsávos zászló üzenetével
egyetértünk” – osztja kollégája véleményét az egyik alföldi település
alpolgármestere, aki azt is hozzátette: nem az épület homlokzatán, hanem a
képviselői ülésteremben helyezték el a lobogót. Ő úgy véli, a zászló nem
szegregál, nem különböztet, hanem mint ősi jelkép erősíti a magyarság öntudatát,
hogy „eme nehéz helyzetben úrrá tudjunk lenni a kialakult helyzeten”. Azt is
külön kéri, ne említsük a település nevét, mert semmiképp nem szeretnének „jobbikos-szélsőséges”
vagy akár „árpádsávos” településként bevonulni a köztudatba.
2007. 07. 26. (XI/30)
