Európában új szellemi korszak kezdődött, és új politikai mozgalom van
kibontakozóban – indította mondanivalóját Orbán Viktor Fidesz-elnök a 18.
Tusványosi Szabadegyetem szombati, „Erős Európa, erős közösségek” című
záróelőadásán, melyet Tőkés Lászlóval közösen tartott.
A Fidesz elnökének előadása évek óta a szabadegyetem fénypontjának számít,
hazaszóló üzeneteivel mindig politikai viharokat kavar Magyarországon. Mostani
beszédével azonban igyekezett inkább a társadalom és a politika szakértőjeként
megjelenni: új társadalomértelmezésre és a politika átértelmezésére szólította
fel a hallgatóságát. Mint elmondta, Európában a pártok ráébredtek arra, hogy új
társadalmi szerződésre van szükség, vagyis a hagyományos kultúrát be kell
építeni az európai politikába. Ez a szellemi, politikai áramlatbeli változás
azonban Magyarországon eddig elmaradt – állapította meg a volt miniszterelnök.
Ezért kell meghirdetni az új jobboldal programját Magyarországon, amely
felvállalja a „plebejus”, sokszor polgári térfélről is megkérdőjelezett
szociális politikát – vélte a pártvezér. Orbán szerint egy olyan új politikai
entitásra van szükség a magyar politikai palettán, amely nemzeti, demokratikus,
versenypárti, de szociális is – és megvédi attól a magyar társadalmat, hogy a
haszonszerzés szabályai alapján működjön. Az új jobboldal pártja Magyarországon
nem olyan alakulat kíván lenni, amelyik a következő választáson nyerni akar,
hanem amelyik begyökerezik a magyar pártrendszerbe, és a brit vagy más nagy
nyugat-európai pártok mintájára harminc év múlva is létezik Magyarországon –
fejtette ki a Fidesz-elnök.
A jobb–bal hagyományos politikai felosztás mára megbukott, radikális
szemléletváltásra van szükség az új jobboldal programjának elfogadásához. Az új
jobboldalnak a magyarországi szegénykérdéssel kell foglalkoznia – fejtette ki
előadásában a Fidesz elnöke.
A határon túli magyar politikát illetően Orbán elmondta: vissza kell állítani a
kárpát-medencei együttműködés korábbi formáit és a támogatási rendszereket, a
Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) és a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT),
amely a nemzeti érdekvédelmet szolgálta korábban. Nem Magyarországon kell
eldönteni, hogy Erdélyben mi a helyes politikai irányvonal – figyelmeztette a
kormányt az elnök. A magyar köztársasági elnökhöz hasonlította Tőkés László
püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, és ismét kettős
állampolgárságot ígért.
A Fidesz-politika Erdélyben
A Fidesz 1996-ban kezdett el egyre gyakrabban Erdélybe látogatni, amikor
célszerűnek látta, hogy a határon túl is kampányt folytasson a magyarországi
siker érdekében. Orbán ekkor már alapvetően jobboldali politikusként lépett fel,
igyekezve eltörölni a kilencvenes évek eleji liberális múltját. A még
RMDSZ-platformként működő Reform Tömörülés volt szinte minden alkalommal a
vendéglátó, és a forma kedvéért találkoztak a magyarországi pártpolitikusok az
RMDSZ vezető személyiségeivel. Mind gyakrabban ültek asztalhoz Tőkés László
püspökkel, a szövetség akkori tiszteletbeli elnökével. Orbán erdélyi látogatásai
során állampolgárságot ígért, továbbá azt, hogy hatalomra kerülése esetén
elsődleges célja lesz a határon túli magyarság boldogulása a Magyarországon. A
Fidesz 1998-ban megnyerte a magyarországi választásokat, ám ezután Orbán Viktor
miniszterelnök már nem tartotta időszerűnek a határon túli magyarok
állampolgárságát, helyette kitalálta a státustörvényt. Ekkor kezdte meg aktív
működését a MÁÉRT, amely még a szocialista Horn-kormány idején alakult, ám az
Állandó Értekezleten ennek ellenére sem kerekedett felül az akkori kormánypárt
szándéka a határon túli belharcokon.
Orbán és pártja, illetve kormánya Erdélyben továbbra is a szövetségeseit
részesítette előnyben, és ezt nem is titkolta. Németh Zsolt külügyi
államtitkárként nyilatkozta: nem várhatják el a Fidesztől, hogy elforduljon a
barátaitól. A Fidesz befolyása így egyre erősebb lett a romániai magyarság
körében. Ezután a Reform Tömörülés már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy
kiváljon az RMDSZ-ből, de arra sem ennek vezetői, sem az őket látványosan
támogató Fidesz nem számított, hogy soraikat belülről fogják szétzilálni.
Orbán Viktor, Németh Zsolt, Kövér László pénzzel, paripával és politikai
fegyverrel támogatták a már az RMDSZ ellenében politizáló Szász Jenő
székelyudvarhelyi polgármestert és az általa vezetett MPSZ-t. Miután 2002-ben a
Fidesz elvesztette a magyarországi választásokat, elkezdte néppárttá építeni
magát, és továbbra is Erdély, valamint a Kárpát-medence többi magyarok lakta
térsége lett a cselekvési területe. Ezzel sikerült végleg megosztani az erdélyi
magyar társadalmat.
A Fidesz a 2006-os választások előtt úgy vélte, a nemzeti retorika már nem nyerő
Magyarországon, így alábbhagyott a határon túli kérdéskörrel, és a látogatások
is megritkultak. A kampány immár a szociális kérdésekre összpontosított.
2007. 07. 26. (XI/30)
