A legkritikusabb helyzetben a magyar politikai napilapok vannak. Súlyos
visszaesést könyvelhet el a többszörös létszámleépítésen átesett Népszabadság,
amelynek az értékesített példányszámai egy év alatt 14 százalékkal csökkentek,
így a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) adatai szerint ma valamivel
több mint 123 ezer példány kelt el a hajdan piacvezető lapból. Mivel a
Népszabadság versenytársai is jelentős példányszámcsökkenést tudnak maguk
mögött, sokan a politikai napilapok alkonyáról beszélnek.
„Az egész világon visszaesőben vannak az úgynevezett hagyományos napilapok” –
nyilatkozta lapunknak György Péter esztéta, az ELTE docense. György Péter
szerint a magyar napilapok pártossága, valamint az internetes hírközlés
elterjedése miatt az emberek egyre jobban elfordulnak az írott sajtó hagyományos
formájától, ezért a klasszikus napilapok ideje lassan lejár. „Magyarországon ez
a folyamat gyorsabban megy végbe” – állította György Péter.
Árnyaltabban látja a helyzetet Máth András, a Ringier Kiadó kutatási igazgatója.
„Amikor a televízió feltűnt, a mozi haláláról kezdtek beszélni, ami nem történt
meg, most hasonló a helyzet az internetes újságírás térnyerésével is” – vélte a
kutató. Máth András szerint a nyomtatott napilapok olyat tudnak nyújtani, amit
az internetes újságok nem: hosszabb elemzéseket publikálnak, egyre nagyobb teret
engednek a véleménynek. Másrészt egyre kevesebb rövidhírt közölnek, mivel azokat
az olvasók az internet segítségével már úgyis tudják. Ez a tendencia a hazai
piacon is egyre jobban érezhető. Emellett Máth András úgy véli, hogy a magyar
lakosságnak a politikától való elfordulása is komoly szerepet játszhat a nagy
múltú lapok visszaesésében.
Nem zártak jó félévet a bulvárlapok sem. A Blikk továbbra is a legkelendőbb nem
ingyenesen terjesztett napilap a durván 230 ezres eladott példányával, ám ez is
2 százalékos visszaesést jelent az előző negyedévhez képest. Kismértékben,
nagyjából 66 ezerre csökkent a korábban Színes Bulvár Lap, újabban Bors néven
megjelenő lap példányszáma. A bulvárpiac harmadik szereplője, a Napi Ász a
Népszabadságnál is nagyobb visszaesést produkált: 20500-ról 17500-ra zuhant a
példányszáma.
„A bulvárlapok megtorpanásából nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni”
– magyarázta Máth András. A kutató szerint a bulvárlapok ki vannak szolgáltatva
a közélet szenzációinak, illetve a kereskedelmi tévék sikerének, és mivel ezek a
források nem szolgáltattak elegendő anyagot az elmúlt félév során (például nem
futnak a nagy nézettségű valóságshow-k és kvízműsorok, bulvár szempontból kissé
kimerült a jelenlegi programválaszték) a bulvárlapok nem tudtak igazi
szenzációval előrukkolni. Így törvényszerű volt, hogy az olvasók érdeklődése
csökkent a bulvársajtó iránt, ám ez a visszaesés átmenetinek bizonyulhat.
A politikai, illetve bulvárlapok gyenge mutatóival szemben az ingyenes újságok
komoly sikereket értek el. A hetilapok közül a Budapesti Piac tovább növelte
olvasottságát, és már 851430 példányszámnál jár. A Metro olvasottsága a többi
napilaphoz hasonlóan ugyan visszaesett, de 323954 példányszámával így is a
legolvasottabb napilap.
Az ingyenes újságok térnyerése világtrend, az elmúlt öt évben
megháromszorozódott a számuk. Ennek ellenére nem várható, hogy Magyarországot
elárasztanák a hirdetésekből élő lapok.
„London négy ingyenes napilapot bír el, a magyar piac kettőt, legfeljebb hármat”
– vélte Máth András. Az eddig egyeduralkodó Metro egén felhőket jelez, hogy
Közép-Kelet-Európában is megjelentek a kihívók, elsősorban a Blikket és a
Népszabadságot is magáénak tudó Ringier leányvállalatai révén.
2007. 08. 10. (XI/32)
